Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

Berger Sándor vádlott és védője bizonyítási indítványa szerint tanúként kihallgatni kérte Vörös Jánost, Hajós Lászlót, Szabó Józsefet és Varga Lászlót arra vonatkozóan, hogy ő, amikor a gumipincét keresték, parancsokat nem osztogatott senkinek. Simon István arra vonatkozóan, hogy Tihanyit az ő lakására kísérte és ott helyezte biztonságba, Németh Sándor nyomozót pedig arra vonatkozóan, hogy Tihanyi előtt kijelentette, ha Bergernek valami baja történik, segít rajta. A népbíróság Berger és védőjének bizonyítási indítványát leutasította. Ugyanis nem kell annak bizonyítása, hogy a vádlott utasításokat a gumipince keresésében nem adott ki, mert a bíróság a tényállásban nem állapította meg. Azt sem szükséges bizonyítani, hogy a vádlott hogy bánt Tihanyival, mert azt Tihanyi vallomásából is meg lehetett állapítani. Tehát ezért a tanúkénti kihallgatásokat a népbíróság feleslegesnek tartotta. Ugyancsak feleslegesnek tartotta Lombos Ferenc tanúkénti kihallgatását is, mivel olyan körülményekre vonatkozóan kizárta tanúként kihallgatni, amely nem tartozik a bűnügy irataiba. Dr. Tóth István vádlott és védője 17 személynek a tanúkénti kihallgatását kérte. Ezeknek tanúkénti kihallgatását sem rendelte el a népbíróság. Ezek között a személyek között is vannak olyanok, akik maguk is tagjai voltak a megyei munkástanácsnak, tehát maguk is bizonyos fokig részesei a cselekményeknek, ezért tőlük olyan elfogulatlan vallomást, amely az ügy tisztázását elősegítette volna, nem várható. A tények sem olyan lényegesek, amely az ügy elbírálása szempontjából nyomós lenne. Dr. Csincsák Endre vádlott és védője is kérte dr. Cseh Jánost, dr. Pápai Gézát és dr. Tóth Gyulát arra vonatkozóan kihallgatni, hogy milyen feladattal és céllal küldték őket egyes személyek ügyének kivizsgálására. Ezt a bíróság a tanúk meghallgatása nélkül is meg tudta állapítani, és egyébként is, saját maguk is részesei voltak az ügynek, ezért tőlük elfogulatlan vallomás nem várható. Ugyancsak erre vonatkozóan kívánta kihallgattatni dr. Sikabonyi Györgyöt és Radics Józsefet is. Ok sem tudtak volna érdemlegeset mondani, hiszen a vizsgálat csupán november 3-án történt, ami nem volt hosszú idő. Tóth Istvánt pedig arra vonatkozóan kihallgatni, hogy nem tett semmit szakszervezeti elnökké való választása érdekében. Azt, hogy tett, nem állapította meg a bíróság. Edler Idát és Pragi Andornét arra vonatkozólag, hogy a gyorsírási jegyzetek nem pontosan lettek szövegezve. Ezt sem tartotta szükségesnek a bíróság, mivel a bűncselekményt nem kizárólag a gyorsírói jegyzet alapján állapították meg. De egyébként is a jegyzeteket annak idején akik aláírták, elolvasták, és pontossága ellen semmiféle kifogást nem emeltek. Ezért ezen személyek tanúkénti kihallgatását sem tartotta szükségesnek a bíróság. A népbíróság a büntetés kiszabásánál enyhítőként értékelte I. r. Berger Sándor vádlottnál a büntetlen előéletét, családos voltát, míg ezzel szemben súlyosítóként értékelte a vádlottnak a cselekménye elkövetésében tanúsított kitartó magatartását.