Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

tanácsok összehívásával kapcsolatban azt mondotta, hogy neki ehhez joga volt és nem mint munkástanácstagokat, hanem mint barátokat hívta össze őket. A bíróság megállapítja, hogy 1956. november 24-én jelent meg a törvényerejű rendelet, mely a munkástanácsoknak hivatali vonalon való működését megszüntette, a vádlott ennek ellenére összehívta a munkástanácstagokat és éppen az adott ösztönzést arra, hogy új szakszervezeti választásokat indítsanak el a munkástanácstagok szakszervezeti vezetőségi taggá való átmentésére. Tehát a vádlottnak, mint a munkástanács elnökének, hogy értekezletre hívja össze a munkástanácsot, már nem volt joga, mivel az értekezlet november 24-e után történt. Itt kíván a bíróság válaszolni a védelem által felvetett kérdésre is, hogy a munkástanácsok megszüntetéséről szóló rendelet december 8-án jelent meg. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a vádlott a munkástanácstagokat mint barátokat hívta össze a megbeszélésre, azt állapítja meg a bíróság, hogy a vádlottnak nyilván más barátai is vannak, akiket nem hívott meg az összejövetelre, tehát az értekezlet tendenciája félreérthetetlen. Hogy a vádlottnak joga volt-e új szakszervezeti választást elindító taggyűlés összehívásához, megállapítja a bíróság, hogy az valóban minden szakszervezeti tagnak joga, azonban nem ez dönti el a kérdés lényegét, hanem az, hogy azt a szakszervezeti taggyűlés milyen célból és milyen körülmények között kívánja összehívni. Hogy milyen célból hívta össze a taggyűlést, mutatja az is, hogy a területi bizottság képviselőjével szemben a vádlott arrogáns magatartást tanúsított. Mindezek a tények bizonyítják, hogy vádlott ilyen irányú céljai nem a szakszervezet erősítésére, hanem a szakszervezet lazítására és az akkor igen divatossá vált, az ellenforradalom céljait szolgáló szabad irányvonal megteremtésére irányult. Tóth a területi bizottság kiküldöttének is csupán gavallériából adott szót, így nem a szakszervezeti szabálynak megfelelően járt el. Dr. Csincsák Endre vádlott sem ismerte el bűnösségét. Azt állította, hogy ő olyan cselekményt, amely a tételes jogba ütközik, nem követett el. Védekezésül azt adta elő, hogy az ár magával sodorta, vitte, amelynek nem bírt ellenállni. Ezzel a kérdéssel később a bíróság foglalkozni fog. Azzal kapcsolatban, hogy ő tevékenyen részt vett a munkástanács munkájában akkor is, amikor az bizonyos személyek eltávolítására irányult, azzal védekezett, hogy semmiféle politikai célzat nem vezette, csupán a dolgozók véleményének adott kifejezést még abban az esetben is, amikor Mezei vb elnökhelyettes és Babos osztályvezető eltávolítását javasolta. A bíróság ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Babos és Mezei vb elnökhelyettest sem lehetett volna olyan körülmények között és olyan indokok alapján elbocsátani, ahogyan ezt tették. Vajon mi köze a megyei tanács dolgozóinak ahhoz, hogy a vb elnökhelyettes otthagyta családját vagy nem?

47 Vajon az az indok, amelynek alapján Babos osztályvezetőt el akarták bocsátani a megyei tanács apparátusából - nevezetesen, hogy szakmailag képzetlen és nem bírja feladatát ellátni - megfelel-e a valóságnak, amikor előtte évekig dolgozott ugyanabban a munkakörben? Nem kell