Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

különösebben indokolni, hogy ezek mögött az indokok mögött politikai tények húzódnak meg. Ezt támasztja alá az is, hogy amikor III. r. vádlott Markó Gyulát rendelkezési állományba helyező okirat megszerkesztésére vállalkozott, akkor abba azt írta be, hogy Markot azért helyezték rendelkezési állományba, mivel ő az elmúlt Rákosi-rendszer népellenes törvényeit végrehajtotta.

48 Ezek a tények azt bizonyítják, hogy dr. Csincsák vádlottat politikai cél és szándék vezette, amikor egyes személyek eltávolítására tett javaslatot. Dr. Csincsák Endre vádlott a szakszervezeti taggyűlésen a sztrájkkal kapcsolatos felszólalását azzal indokolta, hogy ő mindig a munkásemberek oldalán állt, és mivel az a személy, aki a sztrájkot bejelentette, azt mondta, hogy a vagongyári munkásság a sztrájk mellett döntött, ez volt az oka annak, hogy ő is a sztrájk mellett foglalt állást. Csincsák azt állította, hogy nem volt szándékában a dolgozókat a sztrájkra felhívni, csupán csak a maga nevében szólalt fel és nem az volt a célja, hogy a sztrájkra utasítson. A bíróság megállapítja ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy a taggyűlésen történt olyan felszólalás is, amely a sztrájk ellen volt. Éppen ilyen felszólalással szemben szólt hozzá a vádlott, amelynek természetesen az lett az eredménye, hogy olyan hangulat keletkezett, amelynek hatása alatt a sztrájkot megszavazták. Azt is megállapítja a bíróság, hogy valószínű, hogy a sztrájkot egyébként is megszavazták volna, azonban ez nem jelenti azt, hogy a vádlott hozzászólása nem járult hozzá a kétnapos sztrájkmegszavazásához. Az sem kétséges, hogy a sztrájk lényegében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányult és a vádlott felszólalásával azt mozdította elő.

49 Dr. Csincsák Endre vádlott arra vonatkozólag, hogy ő indítványozta a munkástanács átszervezését a koalíciós pártoknak megfelelően, azzal indokolja, hogy úgyis alakulóban voltak a pártok, így jobbnak látta, ha a munkástanács is már annak megfelelően alakul át. A népbíróság megállapítja ezzel kapcsolatban, hogy vádlottnak ez a megnyilvánulása is a politikai álláspontjára vet fényt, a politikai álláspontját tükrözi, amely a népi demokratikus rendszerrel szembenálló. Vádlott ezzel a magatartásával is hozzájárult ahhoz, hogy a megyei tanácsnál a munkástanács ellenforradalmi tevékenysége előbbre jusson. Berger Sándor vádlottnak felsorolt tevékenysége alkalmas arra, hogy a vád tárgyává tett cselekményt megvalósítsa. Az a ténykedése, hogy a BM főosztálynál az ellenforradalmi tömeg által kezdeményezett mozgalom élére állt, valamint az a magatartás, hogy a Dunántúli Nemzeti Tanács által életre hívott dunántúli hadsereg szervezőbizottságának munkáját kezdeményezte, továbbá hogy a csornai járási tanács vb szétzúzásában irányító szerepet játszott, megvalósítják a BHÖ 1. pont 1. bekezdésében felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése, valamint mozgalom vezetésének a bűntettét.