Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

74. Szabó Gyula helyett Nagy Béla lett a pénzügyi osztály vezetője. Nagy Béla nem volt tagja a munkástanácsnak. 75. Az idő rövidsége, és amiatt, hogy október 26-tól kezdődően minden vezető testület elnöke Szigethy Attila volt, valóban összemosódott a megyei funkciókat is betöltő Győri Nemzed Tanács és az október 30-án megalakult Dunántúli Nemzed Tanács közötti különbség. 76. Mezei Józsefet a forradalom leverését követően nem helyezték vissza a GyőrSopron megyei tanács élére, hanem a vendéglátóiparban juttattak számára vezető pozíciót Mezei Józsefre azért is haragudtak általánosan, mert az ő feladata volt a kolhozosítás irányítása 77. Kecskeméthy Istvánt november 2-án tanácselnöki tisztségéből átmenetileg leváltotta a munkástanács, azzal a záradékkal hogy végleges döntést majd csak személyes meghallgatása után hoznak. 78. Horváth Istvánt a városi tanács elnökét, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagját november közepén váltották le tisztségéből. Helyére Kofrán Árpád vagongyári hegesztő került a városi tanács élére. 79. Helyesen: a nemzeti tanácsnál. GyőrSopron megyében Győr példáját követve nagy általánosságban nemzeti tanácsok (az üzemeknél, intézményeknél munkástanácsok) alakultak a forradalom napjaiban. 80. 1956. december 2-án tartottak szakszervezeti gyűlést a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Székházában, amelyre meghívták a győri üzemi munkástanácsok küldötteit; a gyűlésről 1956. december 4-i számában számolt be a Kisalföld (Győrött ekkor még megjelenhetett a függeden napilap, a Hazánk is, bár napjai már meg voltak számlálva). A Készei Imre vezette megyei szakszervezeti vezetőség ezen a gyűlésen a Győrött még mindig jelentős erőt képviselő munkástanácsokkal szemben kívánt némi önállósághoz jutni, arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi jogokat is gyakorló munkástanácsok nem lehetnek egyben a dolgozók érdekképviseleti szervei, ez a szakszervezetek feladata. Az önállóság érdekében — a munkástanácsok követelésire - arra is hajlandónak mutatkoztak, hogy — a munkástanácsok segítsége nélkül - újjáválasszák a szakszervezeti vezetőket akik „az elmúlt 67 év alatt eléggé elvesztették népszerűségüket a dolgozók között." A munkástanácsok és a szakszervezet küzdelme a Kisalföld másnapi számában is folytatódott, a lap ekkor tájékoztatott arróL hogy „a Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségében most készül a határozat, mely január elsejével kezdődően előírja a szakszervezetek vezetőségének újjáválasztását a bizalmiaktól a kongresszusig. 81. Helyesen: Dávid István. 82. Ez is jelzi a megyei tanácson alakult munkástanács (ami ezen a napon már hivatalosan nem működhetett), és az újjáválasztott szakszervezeti vezetés között a kapcsolatot; vagyis volt igazság a vádhatóság azon állításában, amely szerint a szakszervezeti választásra éppen azért volt szükség, mert a forradalom céljait képviselő munkástanács nem működhetett tovább, ennek helyére kellett egy, a Kádár-kormány által is legitimnek elismert szervezet 83. Vagyis a lehetőségekhez mérten demokratikus, titkos volt a választás. 84. Jobbágy Kálmánt, a vagongyár mérnökét november 8-án jelölték a győri üzemek a megyei tanács végrehajtó bizottságába, november 11-től kezdődően vett részt a végrehajtó bizottság ülésein. 85. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács. 86. Csincsák Endre ezen kijelentését ugyan lehetett úgy is értelmezni (ez volt a vádhatóság álláspontja), hogy azokat fenyegeti,