Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

a területi munkástanácsok betiltása is kellően indokolttá tette. A győri rendőrség már december 12-én kihallgatta a megyei tanács több dolgozóját a 48 órás sztrájkhoz való csatlakozás ügyében. 58. Az Elnöki Tanács másnap kihkdetett 28/1956. számú törvényerejű rendelete a sztrájkra való uszítást is statáriáüs eljárás tárgyává tette. Csincsák Endre erről ugyan nem tudhatott 10-én, de a kormány legutóbbi intézkedéseiből már sejthető volt egyre szigorúbb rendeletek megszületése, ezért nem javasolta, hogy sztrájkoljon a megyei tanács, felszólalásával azonban mégis ezt célozta. 59. Tóth István arra utal, hogy őt is elküldték állásából, még a letartóztatása, illetve a büntető eljárásmegindítása előtt. 60. Uj falusi Sándor a közalkalmazottak szakszervezetének megyei elnöke volt. 61. A második világháborúban. 62. Október 26-án az előző napi fegyverhasználat miatt volt feszült a hangulat Győrött, ami csak fokozódott a helyi hatalomátvételt eredményező tüntetés és a megyei főosztály elfoglalása során. Atrocitásra egyedül ez utóbbi helyen került sor. 63. Csincsák Endre ugyan későn érkezett, de az első munkástanács választása ekkor még tartott, arról 1957. július 9-én tartott ügyészi kihallgatásán meglehetős pontosan be is számolt. 64. A nemzeti tanácsnak szükséges volt tudnia az üzemeknél és vállalatoknál intézményeknél alakult forradalmi szervekről azok összetételéről hiszen enélkül leheteden lett volna velük a kapcsolat fenntartása. Tóth István és Cseh István is értesítette a nemzeti tanácsot arról hogy a megyei tanácson is megalakult a munkástanács, részt is vettek a nemzeti tanács kibővített ülésén. A rendkívüli, zavaros helyzetet jellemzi (egyben cáfolja a forradalom előzetes megszervezettségéről elterjedt legendákat), hogy ugyanezzel a hírrel Csincsákék is elmentek a városházára. 65. A forradalom után Nyugatra menekült Dobos Vilmos fényképészt, drogistát általánosan a győri forradalom egyik legradikálisabb szereplőjének tartották. 66. Erre az ülésre valójában november 2-án került sor. 67. Szlovákia, ma Medvedov. 68. Menyhárt Éva a munkaerő-gazdálkodási osztályt képviselte a munkástanács november 2-i ülésén. 69. Radics Ernő csoportvezető volt a titkárságon. 70. 1956. november 24-én került hivatalosan kihirdetésre az Elnöki Tanács 1956:25. törvényerejű rendelete a munkástanácsok működéséről, ami csak a termelő intézményeknél engedélyezte munkástanácsok alakítását és működtetését. 71. Az MDP feloszlását és helyette az MSZMP megalakulását november l-jén Kádár János jelentette be a rádióban. Ezzel értelemszerűen sor kellett kerüljön a párt, valamint a neki közvedenül alárendelt társadalmi szervezetek ingó és ingatlan vagyonának felmérésére. 72. 1954-ig a kötelező munkaközvetítés irányító és felügyelő hivatala, ezt követően a munkára jelentkező dolgozók elhelyezkedésének segítője volt. 1955-ben ismét bevezették a kötelező munkaközvetítést, amit a 3/1956. számú kormányrendelet (1956. november 16.) törölt el végleg. Helyi szinten a munkaerőtartalékok hivatala a tanácsok felügyelete alá tartozott, az országos koordináció szerve a Munkaerőtartalékok Hivatala volt, 1957 elején számoltak fel. 73. Szabó Gyulát osztályvezetői tisztből előadónak tették le.