Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

Berger vádlott észrevétele: én nem tudok semmit ennek a határozatnak a megszületéséről. Én a vb dolgaihoz egyáltalán nem értettem. Azt tudom, hogy olyan javaslat volt, hogy menjünk ki Csornára rendet teremteni, de azt nem tudom, hogy ebből határozat lett volna. Ügyész: a tanúvallomások alapján Tóth és Berger kierőszakolták a határozat keresztülvitelét. Tóth István vádlott: Markó Gyula kezdeményezte a csornai kooptálását. Én ezen nagyon meglepődtem és azt hittem, hogy a párttal, vagy a minisztertanáccsal már megbeszélte ezt a dolgot. Fel is szólaltam és kifejtettem azt a nézetemet, hogy én törvénytelen dolognak tartom ezt, de Markó Gyula engem leintett. Tanácsvezető ismerteti Tóthnak a vb üléseken elhangzott felszólásait. Tóth István: elismerem, hogy a jegyzőkönyvekbe foglalt felszólásaimat megtettem. Megjegyzem, hogyha az én ,Jcommunista ellenes vonalamat" annyira akartam volna vinni, akkor többször mentem volna kiszállásra vidékre, de ezzel szemben én csak egyetlen egyszer voltam kiszálláson Csornán, akkor is Markó Gyula utasítására. Ügyész kérdésére: Horváth Istvánra mondtam azt, hogyha őt még korruptsága miatt eddig nem távolították el a tanácstól a forradalom lendületében, akkor fegyelmi eljárás utján most még el lehet távolítani őt.

53 A Rákosi-féle vonalnak az volt az iránya, hogy embereket mondvacsinált hibák alapján távolították el állásaikból. Én tiltakoztam mindig az ilyen eljárás ellen. Az embereknek világosan megmondtuk azt, hogy az egész vizsgálat azért van csak, hogy kifelé mutassunk valamit és így az ellenük irányuló hangulatot levezessük. A munkástanács november 4-ig működött, ezután még kétszer ültünk össze és a szakszervezeti vonalon folytattunk megbeszélést. Vádlott: a megyei tanácsnál megtartott szakszervezeti választással kapcsolatosan a következőket kívánom előadni: november vége felé az akkori napilapokban több cikk jelent meg arról, hogy olyan szerveknél, ahol még nem volt meg a szakszervezetek újraválasztása, ott december 10-ig szakszervezeti választást kell tartani. 4 Mi ezt helyesnek tartottuk, mert Dávid Istvánt, az akkori szakszervezeti elnököt nem tartottuk megfelelőnek,

55 mivel a munkásság érdekeit a felsőbb vezetők felé nem tudta elég erélyesen képviselni. Megkérdeztük Dávid Istvánt, hogyan kell az új szakszervezeti választást elindítani, és őt azt mondta, hogy akkor lehet választani új vezetőséget, ha a tagság kétharmada kéri. O azt nem mondta nekünk, hogy a területi bizottság engedélye is kell ehhez. Mi ekkor minden presszió kifejtése nélkül az egyes osztályokon ívet írattunk alá, amelyen az volt írva, hogy azok a dolgozók, akik új szakszervezeti vezetőséget akarnak választani, azok írják fel nevüket az ívre. A cél egyre erősebb szakszervezeti bizottság volt. Az ívek aláíratását a szakszervezeti bizalmiak végezték el osztályonként. Az íveket Dávidnak bemutatta és ő azt mondta, hogy szabályos. Csincsák Endre nem jött velem el Dávidhoz, csak én mentem el az íveket bemutatni. A dolgozóknak az volt a kívánsága, hogy az egyes