Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Első tárgyalási nap 7957. július 24.

56. A kádárista propaganda később azt terjesztette, hogy a külföldről az országba érkező gyógyszer- és kötszerszállítmányok jelentős része valójában fegy^verszállítmány volt 57. Berger Sándor e helyütt összekeveri a történteket. Az 1957. december 31-én kivégzett Tihanyi Árpád a GYNT titkárságán vállalt feladatot, ő azt igazolhatta, hogy Bergert üzeme, a Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár a GYNT mellé delegálta összekötőként, de semmi köze nem volt a Richards munkástanácsához. 58. Vagyis a GYNT mellé delegált munkástanács-tagok viszonylag széles felhatalmazással rendelkeztek, szabad bejárásuk volt a különböző intézményekhez. 59. Dr. Schannen Lajos volt Berger Sándor kirendelt védője. 60. Éliás Ferenc saját ügyében tett tanúvallomása szerint Berger Sándor részt vett és fel is szólalt a városi nemzetőrséget megalakító gyűlésen. 61. November 8-án és 9-én is ülésezett a vagongyári munkástanács, a városi és a megyei tanács küldöttei a korábbi értekezleten vettek részt, amelyen elhatározták, hogy a közigazgatási munka beindítása és ellenőrzése érdekében a győri és a megyei üzemi munkástanácsok képviselőket választanak a megyei és a városi tanács mellé. Aradi Gyula - aki a forradalom idején a segélyszálítmányok tárolását felügyelte — jelenlétére nincs utalás a fennmaradt jegyzőkönyvben. Cseh István és Gottwald István azonban fel is szólaltak az ülésen, örömmel nyugtázva, hogy a munkástanácsok támogatják a tanácsokon a munka beindítását 62. November 8-án csak abban állapodtak meg a munkástanácsok képviselői, hogy hány munkást, és hogy milyen iparágak képviselőit delegálnak a tanácsokhoz, a küldöttek személyére másnap született döntés. 63. A másik textiles küldött, Fogarasi József a Gráb-gyár (korabeli nevén Győri Fonoda) munkástanácsának a tagja volt 64. Berger Jobbágy Kálmánnal és Tímár Ottóval ment el a megyei tanácshoz, mindketten a vagongyár munkástanácsának a küldöttei voltak. Nem csak Berger ment máshova, mint ahova megbízólevele szólt. Tímár Ottót a visszahívott Fekete József helyett delegálták a munkástanácsok a városi tanácshoz, mégis a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein vett részt. 65. A megyei tanács november 11-i végrehajtó bizottsági ülésén vetette fel Tóth István, hogy a törvényesség betartása érdekében a munkástanácsok képviselői szavazati jog nélkül, pusztán csak tanácskozási joggal vegyenek részt az üléseken, de a végrehajtó bizottság kötelezze magát, hogy nem fog a munkásküldöttek akaratával ellenkező határozatot hozni. Markó Gyula megyei tanácselnök, éppen a tanácsi munka beindítása és biztosítása érdekében, ragaszkodott ahhoz, hogy a munkásküldötteket teljes jogú tagként kooptálja a végrehajtó bizottság, ehhez megszerezte Apró Antal szóbeli jóváhagyását is, így lettek Bergerék távollevő vb-tagok helyén a megyei közigazgatás vezetőségének teljes jogú tagjai. 66. A munkásküldöttek november 10-én jelentkeztek Markó Gyulánál, másnap vettek részt először a végrehajtó bizottság ülésén. 67. Berger Sándor a végrehajtó bizottság 1956. november 11-i ülésén úgy fogalmazott: „Helyesli azt a megállapítást, hogy a kormány az események után messze-messze kullog." Azt azonban nem tartalmazza a gyorsírói jegyzőkönyv, hogy eredetileg ki kritizálta a Kádár-kormányt. Közvedenül Berger előtt Markó Gyula tanácselnök, Tóth István, valamint a vagongyári Tímár Ottó beszélt.