Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Első tárgyalási nap 7957. július 24.

68. A munkástanácsoknak nem volt szilárd elképzelésük, hogy képviselőjüknek milyen jogi státusa legyen a megyei tanács végrehajtó bizottságában. Berger egyazon ülésen először kijelentette, hogy függeüenített vbállásokról nincs döntésük, nem pozíciószerzés a céljuk, utána szólt az egy függedenített helyigényről. 69. Nem egyértelmű, hogy ezen a helyen mely korábbi kijelentéseit tették vád tárgyává. Berger a végrehajtó bizottság november 12-i ülésén jelentette ki, hogy az országban forradalom zajlik, így a megdöntött rendszer jogrendje nem alkalmazható, az új még nem létezik, így a nemzetközi jogrendet kell irányadóként elfogadni. 70. Ifj. Bögi Gyula képviselte a mosonmagyaróvári munkástanácsokat a megyei végrehajtó bizottságban. 71. A forradalom napjaiban Gruber László lett a vagongyári rendészet vezetője, áld néhány embert, akik különösen kivívták a dolgozók haragját és megvetését, a vagongyár óvóhelyére záratott be néhány napra, ahol a fogva tartottakat bántalmazták, emberi méltóságukban megalázták. Az eset miatt fegyelmi eljárást indított a vagongyár munkástanácsa. Grubert az első között vették őrizetbe november 6-án. Nem sokkal szabadlábra kerülését követően elhagyta az országot. További sorsáról nincs biztos információnk 72. A végrehajtó bizottság november 14-i ülésén Berger Sándor valóban arra tett javaslatot, hogy Kari Gézát, a megyei tanács oktatási osztályának a vezetőjét bízzák meg az oktatási anyag ideiglenes átdolgozásával, aki vegye figyelembe az október 23-a óta megjelent hivatalos rendelkezéseket, irányadó kijelentéseket. A fennmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint Berger kijelentette, hogy „Véleménye szerint az eddig tanított történelem minden volt, csak nem történelem. A magyarnál pedig vannak tudományos hamisítások [...] Ugyanilyen tudományos hamisítások vannak a fizikánál és a kémiánál, ne csak szovjet nevek legyenek ezek között. Ezeket a neveket hagyják ki a nevelők, ne terheljék a gyerekek fejét olyannal, ami nem felel meg a valóságnak." 73. A forradalmi napokban is nagyon fontos szerepet játszott győri rádió fölötti politikai ellenőrzésért kiélezett harc indult november 4-e után. Először a szerveződő MSZMP kísérelte meg befolyása alá venni, de ezt a munkástanácsok, a megyei tanács végrehajtó bizottságában lévő képviselőiken keresztül sikeresen Id tudták védeni. A végrehajtó bizottság már november 14-i ülésén is foglalkozott a rádiónál kialakult helyzettel. November 16-án Berger javaslatára Petőcz Miklós költőt bízták meg a rádió felügyeletével, aki októberben a GYNT-től ugyanezt a megbízatást kapta. A szerveződő MSZMP Bánki Endrét bízta meg a rádió felügyeletével, akinek eltávolítását munkahelyéről, a vagongyárból november 4-e után is egységesen követelték a dolgozók. A vagongyári munkástanács november 15-i ülésén kifogásolta Bánki működését a rádiónál, akinek személyével szemben a győri rádiósok maguk is bizalmatlanok voltak. 74. A megyei tanács végrehajtó bizottsága november 4-e utáni második ülésén beszámoltatta a helyi rendőrség képviselőjét az őrizetbe vételekkel, és általában a törvényesség betartásával kapcsolatban. Ennek során tette Berger Sándor a vád által citált kijelentést „A forradalomnak vége van? Ezek a forradalmárok magyarok, és a fegyverleadásra az utasítást a szovjet parancsnokság adta ki, és [ha] ezek nem adják le az orosz parancsnok felhívására, és még ezekre sem vetrietünk követ, ha ezeket a fegyvereket használják." 75. Berger 1957. március 1-i vallomásában is beszélt arróL hogy az MKP-MDP-ben vezetőségi tag volt.