Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Első tárgyalási nap 7957. július 24.

hogy az első követ az ablakok felé elhajítják, hozzájuk futottam, és erélyesen leintettem őket A köveket ledobáltattam velük. Megmagyaráztam nekik, hogy a mi vagyonunk ez is. Míg a fiatalkorúakat igyekeztem meggyőzni, az ablakokból iratokat szórtak ki, a tömeg özönlött be a kinyitott nagykapun. Kb. 4-5 méterre tőlem 5-6 rendőrt vezettek körül. Bántalmazni akarták őket, de 3-4-en is közbeléptünk és megakadályozni sikerült bántalmazásukat Figyelmeztettem őket, hogy ne maradjanak együtt, egyenként menjenek a tömeg között." Berger ezen beszámolója, amelyből érződik, hogy nem tudta, hogyan történt a főosztály elfoglalása, csak hitelesíti azt, amit erről az eseményről más forrásokból megtudhatunk: miközben a főosztályon a tömeg beengedett küldöttségével tárgyaltak (ők lehettek az első emeleti ablakból kinéző, alkalmanként fényképező — Dobos Vilmos fényképész is tagja volt a küldöttségnek — civilek), a türelmét vesztett tömeg benyomta az épület hátsó, úgynevezett garázskapuját, ahol Bergerék tartózkodtak, és benyomult az épületbe, éppen akkor, amikor megkezdődött a fogva tartottak szabadon engedése. Az épületbe behatolók közül többen bántalmazták a főosztály elhagyását ekkor elhatározó rendőr és államvédelmi tiszteket. 22. A tehergépkocsik széthordása azért volt különösen veszélyes, mert hozzávetőleg azzal egy időben, hogy Győrött a tüntetők elfoglalták a BM megyei főosztályát dördült el a mosonmagyaróvári sortűz, amelynek híre nagyon hamar eljutott a megyeszékhelyre, és tartani lehetett attóL hogy a történteken felháborodott fiatalok vesztükbe rohannak, ha eljutnak Magyaróvárra. Általában is veszélyes volt nagyobb, különösen fegyverrel rendelkező csoportok mozgása az országutakon. Az október 27-én Győrből, vagy a két nappal korábban Miskolcról Budapestre induló fiatalokat még a főváros előtt megállásra kényszerítették magyar államvédelmi vagy szovjet katonai alakulatok. A felkelők pontos vesztesége ezen alkalmakkor még nem ismert. 23. Katonai terepjáró. 24. A bántalmazott Kapor államvédelmi hadnagyról az a hír is elterjedt Győrött, hogy kiszúrták a szemét 25. Farkas Árpád villanyszerelő egyik fontos alakja volt a győri tömegmegmozdulásoknak, október 26-án és 30-án is. 1956. november 4-e után nyugatra menekült, további sorsáról nem rendelkezünk biztos információval. 26. Kónya János főhadnagy Krecz őrnagy utasítására vett részt a főosztály őrségének megszervezésében és a fegyverek elszállításában. 27. A Tihanyi Lajos százados rendőrségi meghallgatásáról 1957. január 15-én készült feljegyzés szerint Berger október 26-án délután fél háromkor tért vissza a főosztály épületébe, ekkor találkozott Tihanyival. 28. Kónya János főhadnagy 1957. március 21-i rendőrségi tanúvallomása szerint Berger Krecz őrnaggyal is beszélt telefonon annak érdekében, hogy a személyes biztonságuk érdekében a Rákóczi laktanyába átszállíthassák az államvédelmi és a rendőr tiszteket. Krecz őrnagy hajlandó volt az államvédelmi tiszteknek néhány napra menedéket nyújtani a honvédségi laktanyában. 29. Október 26-án délelőtt tizenegy óra tájban fegyvertelen tüntetők vonultak a mosonmagyaróvári határőr laktanya elé. A tömegre leadott sortüzeknek ötvennél több halálos áldozata volt. 30. A vád szerint Berger Sándor utasította Tüianyit, hogy tetesse le a fegyvert az óvári álkinivédelmisekkel. 31. A sortüzet követően Mosonmagyaróváron a tömeg lefegyverezte a rendőrséget, amely nem mert ellenállást tanúsítani. Az emberek blokád alá vették a laktanyát, amelyben a