Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Első tárgyalási nap 7957. július 24.

tiszteket megosztotta a mészárlás, többen a parancsnok, Dudás István százados ellen fordult, aki sorsukra hagyva alárendeltjeit Csehszlovákiába menekült. 32. A bírósági tárgyaláson nem tisztázódott Berger és több tanú ellentmondása, hogy Berger a nemzeti tanács megbízásából, vagy saját elhatározásából tevékenykedett-e a főosztályon. Mindenesetre az, hogy az államvédelmiseket a főosztályról a Rákóczi laktanyába tudta szálHttatni, megengedi azt a feltevést is, hogy valamilyen megbízólevéllel rendelkezett. 33. Kónya főhadnagy vallomásai szerint Berger Sándor beszélte meg Krecz őrnaggyal az államvédelmisek átszállítását. Berger története a valószerűbb, hiszen Krecz őrnagy, aki másnap is bizalmatlanul fogadta az államvédelmisek után érdeklődő Bergert, megfelelő személyes ismeretség híján alig elképzelhető, hogy egy telefonbeszélgetés után engedélyezte volna az államvédelmisek átszállítását. Tihanyi százados sem a rendőrségen, sem a bíróság előtt nem tett említést arról, hogy szerepe lett volna az államvédelmisek laktanyába vitelében, tekintettel arra, hogy ezt a kádári megtorló apparátus őrizetbe vételnek minősítette. 34. Berger szavait megerősíti Kótai Teréz BMdolgozó 1957. április 5-i tanúvallomása: „a szobába bejött Berger Sándor, aki Tihanyi Lajos volt államvédelmi századoshoz ment, és elszólította közülünk. Láttam, hogy félrehívta, és sokat beszélgettek együtt, azonban a beszélgetésük tartalmát nem tudom." 35. Október 30-án, Somogyvári Lajos puccskísérletének következtében nagyon feszült volt a hangulat Győrött, délután folyamatosan tüntettek a nemzeti tanács ellen. Somogyvárit követő tüntetők egy része behatolt a városházára, egy másik csoport pedig a vagongyárba. A rendet csak a győri honvédség alakulatának kivezénylésével sikerült helyreállítani. 36. A népbírák a tanácsvezető bíróval azonos jogokkal rendelkeztek, így ők is tehettek fel kérdéseket a per résztvevőinek. Kérdéseiket a szerkesztett jegyzőkönyvek nem tartalmazzák. 37. Sövényi Károly. A másodfokú eljárásban tett tanúvallomásának komoly része volt abban, hogy Berger Sándor megmenekült a halálos ítélettől. 38. Vallomásának korábbi részében azt mondta Berger, hogy a Richardsban dolgozó Farkas Árpád próbált kocsihoz jutni, hogy a városban fényképeket készíthessen. 39. Berger Sándor védekezési taktikájának volt a része, hogy magát az államvédelemellenes indulatok által fenyegetettnek igyekezett feltüntetni. Természetesen nem akart a forradalmi napokban megszökni Győrbői, a győri honvédséggel mint a forradalmi katonatanács civil tagjának volt állandóbb kapcsolata. 40. Szabó József őrnagyot, akit a Győri Katonai Bíróság egyévi börtönbüntetésre ítélt. Szabó őrnagy tagja volt annak a küldöttségnek, amelyik október 26-án a kórházból a főosztályra kísérte azt a fiatalt, aki azt állította: meg tudja mutatni a gumipincét a főosztályon. 41. Fzzel szemben a gépkocsit vezető Sövényi Károly a másodfokú tárgyaláson azt állította, hogy „Veszélyes volt kivinni a főosztály udvaráról az ávóst, mert a civilek fel akarták fordítani a gépkocsit." (GYMB, Nbf. 5277/1957.. 1958. november 14.) Az első fokon nyolcévi börtönbüntetésre ítélt Sövényi saját tárgyalásán is azt vallotta, hogy a tömeg meg akarta akadályozni a bántalmazott államvédelrnis elszállítását, csak úgy tudtak kijutni, hogy a kocsit több katona kísérte el a kórházig. (GYMB B. 720/1957. Sövényi Károly vallomása az első fokú tárgyaláson.)