Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Első tárgyalási nap 7957. július 24.
tettel használta a tanúnak kiszemeltek megfélemlítésére, valamint előzetes letartóztatás elrendelése helyett. Az internáltakat sok esetben (mint Csincsák Endrét is) közbiztonsági őrizetesből minősítették át előzetes letartóztatottá. 12. A megyei tanács végrehajtó bizottságának 1956. november 12-i ülésén Földes Gábor letartóztatásával kapcsolatban kerültek szóba a Mosonmagyaróváron történtek Földes őrizetbe vételét a rendőrség munkájáról beszámoló Baranyai József rendőr őrnagy azzal indokolta, hogy információik szerint Földes "Mosonmagyaróváron volt, fegyveres alakulatot vitt oda, és az lett kivizsgálva, hogy annak lett-e áldozata". Erre válaszolt Földes védelmében a tanács végrehajtó bizottságában a mosonmagyaróvári munkástanácsokat képviselő Bögi Gyula, kijelentve: "ha Magyaróváron valaki megtudja, hogy emiatt van [Földes] őrizetbe véve, az kcllemedcnséget okozna". A kérdéshez Berger Sándor is hozzászólt, és érvelése nagyon jól érzékelteti, hogy a november 4-i szovjet támadás okozta sokkból milyen hamar magára talált a forradalom győri tábora: Földes "elment Magyaróvárra, és ott segítette a magyaróvári harcot. Hogy ennek volt-e halálos áldozata? Forradalom van itt, az ilyen lefogásokkal általában nem érthetünk egyet Attól még Földes Gábor egy igen becsületes, derék magyar ember lehet. O fegyverrel a kezében elment segíteni, amikor már 70 halottról tudtunk azokkal a brigantikkal szemben, akiknek a parancsnoka a diákság küldöttségét kézfogással üdvözölte, és mindig hátrálva, a tömegeket közelebb vitte, és mikor öt méterre elérte a beásott tűzvonalat a tömeg, akkor tüzet vezényelt. Ezeket kell felelősségre vonni, és nem a Földes Gáborokat, akik elmentek, hogy elnémítsák [az ávósokat], hogy több magyar vér ne folyjon. Az, hogy fegyvertelen diákok felé olyan aljas módszerrel támadtak, elítélendő". 13. 1957. július l-jén, ügyészségi kihallgatásakor a következőket mondta október 26-a reggeléről Berger Sándor „Október 26-án reggel hat órakor kezdett a gyár és ekkor már erősen érezhető volt a munkásság agresszív fellépése, érdeklődése az események iránt. Agresszivitás alatt jelen esetben azt értem, hogy a megszokott munkamorált túllépve a munkásság követelőző hangnemben, erőszakosan kérte, hogy az események felől a vezetőség tájékoztassa. A későbbiek során én a munkahelyemen maradtam és körülbelül tíz óra tájban szereztem tudomást arról, hogy tüntetés készüL amelyen a mi gyárunk is részt vesz. Amikor a tömeg már elindult, akkor értesültem a kivonulásukról, így tehát mi is utánuk mentünk." 14. Jóllehet a napot eltévesztette, Berger Sándor 1957. március 10-én, a rendőrségi fogdában írásban tett vallomásában számolt be legrészletesebben a munkahelyén október 26-án történtekről: "1956. október 28-án [helyesen: 26-án] reggel az üzemben a dolgozók közül többen a 27-i [helycsen: 25-i] győri eseményeket tárgyalták. Üzemrészemben a gyapjúválogató dolgozóknál tartózkodtam a napi munka kiadása után, amely kb. fél 8 óráig tartott. Az üzemrészben rádió volt és érdeklődtem a reggeli hírek után. Közölték - emlékezetem szerint hogy a rádió felhívást fog (közölni) mondani [a Kossuth rádió tíz órától kezdődően jelezte, hogy be fogják olvasni az MDP KV közleményét, amely végül 16 óra 13 perckor sugároztak]. Megkértem a dolgozókat, figyelmeztessenek ha a közlés megkezdődik. Visszamentem az üzem irodába, honnan az osztályvezetőt Hajós Lászlót az igazgatói irodába akkor hívták előre. Az irodában együtt tartózkodtam kb. fél órát Juhász Árpád, Orbán Ferencné és Szálai Zoltán dolgozókkal. Ekkor Szakács Eta művezető jött és közölte, hogy rövidesen kezdődik a közvetítés. Mindnyájan kimentünk és egy rövid tájékoztatás hangzott eL amelyre vissza emlékezni nem tudok. A
