Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

November 2-án a megyei tanácson is sor került a régóta érlelődő személyi kérdések megtárgyalására. Az emberek leginkább a korábbi elnökhelyettesre, Mezei Józsefre haragudtak, aki október 26-án Csehszlovákiába menekült. Ha nem is ekkora, de hasonló indulatokat váltott ki a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője Váradi Andor, aki október 25-én délelőtt patkányoknak nevezte a budapesti szabadságharcosokat. Kijelentése elterjedt a munkatársak között, és általános volt a vélemény, hogy nem hajlandók tovább vele dolgozni. Többen támadták a munkaügyi osztály vezetőjét Pesti Jánost, aki ellen az volt a kifogás, hogy korábban túl sokszor keresték fel államvédelmi tisztek, vagyis vélhetően az AVH besúgója volt. Október 26-án a BM megyei főosztályának elfoglalásakor valóban kerültek ki az emberekhez bizalmas államvédelmi iratok,

52 ám nincs tudomásunk, hogy az ügynökök általános nyilvántartója is publikussá vált volna, akár szűkebb körben is (mint ez például Miskolcon megtörtént). A levegőben azonban benne volt az államvédelmi ügynökök leleplezésének és eltávolításának követelése, különösen a szűkebb közösségek tudták is, hogy kik a beépítettek. A megyei tanács munkástanácsa november 2-i ülésén találta meg a megoldást erre a kérdésre. Ezen a napon a munkástanács kibővített ülést tartott, amelyre a tanács tagjain kívül meghívták mindazon osztály képviselőjét, akiknek nem volt képviselőjük a munkástanácsban. Tóth István javaslatára az ülés fegyelmi bizottsággá alakult, hogy megvizsgálják, van-e az apparátusban olyan személy, akinek tovább nincs helye a tanácson, illetve hogy kik azok, akik ugyan nem követtek el olyan súlyú cselekményeket, hogy azonnali hatállyal távozniuk kell, ám jelenlétük ezekben a felzaklatott napokban mégsem kívánatos.

53 A munkástanács három fő azonnali hatállyal történő elbocsátásáról döntött, és tizenöt személyt utaltak az ülésen felállított vizsgáló bizottság elé, amely ugyan november 3-án megkezdte az érintettek ügyének kivizsgálását, ám november 4-ére a gyökeresen megváltozott helyzetben az eljárások minden eredmény nélkül abbamaradtak. A november 2-i ülésen további személyi kérdésekről is döntött a munkástanács: olyan esetekben, amikor nem elégséges iskolai végzettséggel rendelkező személy állt egy osztály élén, vagy ahol az osztályvezetővel szemben egyéb emberi, szakmai vagy politikai kifogás nem merült fel, az illetőt - fizetésének érintetlenül hagyásával - helyettesi beosztásba tették, és az osztály vezetését az addigi helyettesre bízták. Ezen az ülésen vált meg - átmenetileg - a megyei tanácstól Markó Gyula, akit két nappal korábban még a megújított munkástanács elnökségébe is beválasztottak. Markot 50 %-os illetménnyel rendelkezési állományba helyezték, egyben ellátták egy olyan igazolással, amelynek megfogalmazásába ő is bekapcso52 így például éppen a Richardsban alkalmazott besúgók névjegyzéke. GYML, 1957. Ellenforradalom utáni felmondó levelek. 53 Mivel a Győr 1956.1. kötetben a hivatkozott jegyzőkönyv az akkor szükséges anonimizáció miatt nehezen követhető, az eredeti dokumentumra hivatkozom a jegyzetekben.