Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

lódott, amely hivatva volt védelmet biztosítani számára egy esetleges igazoltatás vagy felelősségre vonás esetén. Ezen az ülésen szüntették meg a megyei tanácsnál a személyzeti osztályokat, illetve állásokat, valamint az ideológiai állásokat, és mint feleslegest feloszlatták a munkaerő gazdálkodási osztályt is, amelynek feladatait az igazgatási osztály vette át. Ugyanezen az ülésen hozták meg a szükséges határozatokat az MDP megszűnésével kapcsolatban. Hiába tiltakozott ez ellen az eljárás folyamán Tóth István és Csincsák Endre is, a meghozott határozatban valóban az szerepel, hogy "A Forradalmi Munkástanács Győr-Sopron megyében a DISZ-t megszünteti, helyiségeit lepecsételteti, egyúttal utasítja az igazgatási osztályt a leltárfelvételére. "

54 Tóthék arra hivatkoztak, hogy a megszüntetés csak tévedésből került a szövegbe, ők valójában csak a lepecsételéssel és a leltár felvételével az ingó és ingatlan vagyon, az ott őrzött dokumentumok megvédése érdekében kívántak intézkedni. Valószínűsíti ezt a határozat következő pontja, amely valóban így intézkedett a DISZ-nél sokkal csekélyebb politikai szereppel, jelentőséggel bíró úttörő szervezet esetében: "A Forradalmi Munkástanács utasítja az oktatási osztályt, hogy az úttörőházak megszüntetéséről intézkedjék, ugyanakkor gondoskodjék a leltárak felvételéről is. "

55 Vagyis nem rendelkezett a forradalmi munkástanács a jogkörét meghaladó társadalmi szervezet további létéről, mindössze annak vagyonáról, pontosabban vagyonának megőrzéséről. (Ugyanilyen intézkedést hoztak a párt megszűntére tekintettel a pártvagyon felleltározásáról.) További határozataiban a forradalmi munkástanács megtiltotta az állami, illetve szövetkezeti tulajdonba került vagyontárgyak széthordását, azok spontán „reprivatizációját", figyelmeztetve arra, hogy meg kell várni, amíg a kormány általánosan rendezi a kérdést. Nem egyértelmű a november 2-án hozott határozatok legutolsó pontja, amely szerint "A Forradalmi Munkástanács elhatározza, hogy a politikai vonatkozású határozatokat - azok végrehajtása előtt - meg kell beszélni a Győr-Sopron megyei Nemzeti Bizottság [helyesen: Tanács] elnökével."

56 Sajnos a vitáról, amennyiben egyáltalán készült, nem maradt fenn jegyzőkönyv, így a mondat többféleképpen értelmezhető, és van olyan olvasata is, amely szerint, az október 29-i megállapodással szemben, a forradalmi munkástanács intézkedési jogkört igényelt a maga számára politikai vonatkozású kérdésekben. Mivel várható volt, hogy a DNT elnökévé választott Szigethy Attilának kevesebb ideje, illetve energiája lesz a megye ügyeinek intézésére, kézenfekvőnek tűnhetett, hogy addigi feladatai egy részét a megyei tanács munkástanácsa, illetve annak elnöke vegye át. Lehet azonban a mondatot úgy is érteni, hogy valamiféle kommunikációs zavar miatt a megyei tanács munkástanácsa Szigethyék egyes intézkedéseit nem a döntéshozók szándéka M

Győr, 1956.1. 180. o. 55 Uo.