Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt
Október 30-ának győri vihara a megyei tanácsot is elérte. Somogyvári városházi hőzöngése elől egy időre itt keresett menedéket Szigethy Attila. A munkástanács vezetői azt tanácsolták neki, hogy kérje Győr legnagyobb ipari üzemének, a vagongyár munkástanácsának a segítségét, és Tóth István vállalkozott rá, hogy előremegy értesíteni Vadas Józseféket a történtekről. Szigethyt Cseh István és Csincsák Endre személyesen kísérték ki a vagongyárba, ahol a nemzeti tanács elnöke meg is kapta a győri munkásság segítségét, amely nagymértékben segített orvosolni a Somogyvári keltette áldatlan helyzetet. Október 31-én került sor a megyei tanácson a munkástanács újjáválasztására, amit egyaránt szükségessé tett az, hogy egyre általánosabban támadták a testületet azon a címen, hogy abban még mindig túl nagy a kommunisták befolyása, másrészt az, hogy Győrött is megkezdődött a pártok újjáalakulása, és ésszerűnek tűnt a megyei közigazgatás legfelső testületének a működni kezdő pártok szerinti átszervezése. Tóth Istvánnak az új választást indokló és a politikai helyzetet értékelő megnyitója után a jelölés, illetve a választás nem pártokra, hanem személyekre történt, és a munkástanács megválasztott tagjai maguk nyilatkoztak - már megválasztásuk után - arról, hogy mely pártot képviselik a testületben. Jellemző az általános kommunistaellenes hangulatra, hogy egyetlen ember, Markó Gyula vállalta, hogy ő a kommunista párt (sic!) delegáltja, 49 a legtöbben, hatan pártonkívülinek vallották magukat, négyen szociáldemokratának, illetve kisgazdának, és ketten parasztpártinak. 50 Az MDP-ből 1949-ben kizárt Tóth István, akit megerősítettek elnöki tisztségében, pártonkívülinek, Csincsák Endre pedig parasztpártinak (amelynek korábban is tagja volt). A munkástanács saját soraiból választotta meg hét tagú vezetőségét, az úgynevezett intéző bizottságot, amelynek Tóth István lett az elnöke, egyik tagja pedig Csincsák Endre. A régi vezetőséggel való kontinuitást szolgálta, és személyes érdemeit is elismerni kívánták azzal, hogy Markó Gyulát is az intéző bizottság tagjává választották dacára annak, hogy éppen az ő megtartása miatt érték támadások a megyei tanács munkástanácsát. 51 Egyidejűleg új nevet vett fel a munkástanács: Győr-Sopron Megyei Tanács Forradalmi Munkástanácsa. 4y Ennek is része lehetett abban, hogy noha 1957 végén rendőrségi vizsgálat indult Markó ellen, ügye mégsem jutott el ügyészi szakba. 50 Győr-Sopron megyei tanács Forradalmi Munkástanácsának 1956. október 31-én megválasztott tagjai. Győr, 1956.1. 162-163. o. 51 Markó Gyulát ekként jellemezte 1956. december 7-én elmondani kívánt beszédében Berger Sándor, akit Markó nem kívánt megerősíteni a csornai járás tanácselnöki tisztségében: „[Markó Gyulai, aki kiszolgálta a Rákosi- és Gerő-klikket, aki személy szerint is felelős a megye területén folytatott indokolatlan téeszcsé-fejlesztésekért, adóztatásért, begyűjtési hajszákért, és mindenért, ami az egész megyének a népét úgyszólván nyomorba döntötte, és minden lehetőséget megvont attól, hogy adottságainkhoz és gazdasági viszonyainkhoz alakuló gazdaságpolitikai fejlődhessen ki. O volt az, akinek intézkedései rányomták bélyegüket a megye közigazgatási vezetésére". Székely Sándor 1956. december 7i csornai nagygyűlésen elmondani tervezett beszéde. GYML, Székely Sándor és társának pere, B. 004/1957.
