Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

meg azokat, nehezen lehet őket megmenteni a népharagtól. Végül a küldöttség az ismeretlen fiatalemberrel és Tihanyi századossal együtt lement a cellákhoz, keres­ték a gumipincét, ám eredménytelenül. Erről tájékoztatták a tüntetőket. Estére járt már, amikor Bergernek Kónya főhadnagy közbenjárásával sike­rült elintéznie, hogy azokat az államvédelmi és rendőrtiszteket, akik nem mernek hazamenni, Krecz Géza őrnagy vegye védőőrizetbe. Nyolc óra után érkezett teher­autó a laktanyából, ami a főosztály védelmére kirendelt honvédeknek hozott vacso­rát, a tisztek többsége ezen hagyta el az épületet. Berger Tihanyi századost szemé­lyesen kísérte haza, illetve egyik ismerősének lakására, ahol a családja is tartózkodót, egy ideig velük tartott Márfi István őrnagy, a rendőrség megyei veze­tője. Október 27-én Berger Sándor részt vett a Richards munkástanácsának új­jáválasztásában. Előző nap a dolgozók töredékének jelenlétében alakult meg az első, ideiglenes munkástanács, vélhetően a nemzeti tanács felhívása alapján.. Dacá­ra az előző napi eseményeknek, 27-én a gyár mintegy 400 dolgozója jelent meg a reggeli műszakon, és üzemrészenként megválasztották küldötteiket a munkásta­nácsba. Az előző nap alakult testületből egyedül Matosek Béla maradt bent a ta­nácsban, a műszakiak képviseletében. 41 A munkástanács megtartotta első ülését a gyár kultúrházában, ezen megalakította saját vezetőségét, az elnök Rudolf László főmérnök, helyettese pedig Berger lett. A munkástanács vezetői délután részt vettek azon az értekezleten, amelyet még előző nap hívott össze a nemzeti tanács, és ame­lyen Szigethy Attila tartott beszámolót a politikai helyzetről, és a nemzeti tanács céljairól. Ugyanezen a napon alakult meg a megyei tanácson a GYNT előző nap ki­bocsátott felhívása alapján a munkástanács. Gönczöl Gyula vb-titkár közölte a dolgozókkal, hogy a nemzeti tanács felhívására forradalmi tanácsot kell alakítani, az emberek egymás után kiabálták be a jelöltek neveit. Az ülés szervezetlenségét, tervezetlenségét jól jellemzi, hogy arról sem jegyzőkönyvet, sem egyéb dokumentu­mot, feljegyzést nem készítettek az államigazgatás helyi szervének dolgozói. A győri forradalomra általában is jellemző mértékletességet, visszafogottságot mutatja, hogy ennek az első, ideiglenes munkástanácsnak tagja lett nemcsak a megyei ta­nács elnöke, Markó Gyula, hanem Tóth István javaslatára két munkáskáder, Czafit István és Czeiner Ferenc is. A választás után azonnal összeült munkástanács spon­tán felmerült javaslatokról tárgyalt. Tóth István felvetette, hogy küldjenek üdvözlő táviratot a Győr mellett állomásozó szovjet csapatoknak, amiért azok október 26­án visszavonták páncélosaikat, és nem avatkoztak be az eseményekbe. Ezt a mun­kástanács arra hivatkozva vetette el, hogy nem vetne rájuk jó fényt, ha az élesen Feljegyzés a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár üzemi munkástanácsának megválasztásá­ról. Győr, 1956. október 27. GYML, A Richards Finomposztógyár munkástanácsa, 1957.

Next

/
Thumbnails
Contents