Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

tartva Berger igyekezett megakadályozni a fegyverek és a gépkocsik széthordását, segített az udvarról kimenekíteni és kórházba szállítani az egyik államvédelmi tisztet, Kapor Béla hadnagyot. A per másik főszereplje Tóth István, a főosztályhoz közeli otthonából szemlélte csak az eseményeket. Ezideig nem sikerült hitelt érdemlően feltárni, mit csinált Berger, miután dél körül elhagyta a főosztályt. Bizonyos, hogy viszonylag hosszabb ideig volt távol, hiszen elmenetelekor még teljes volt a fejetlenség, a tömeg dúlta, fosztogatta az épületet, amikor visszatért, Krecz Géza őrnagy katonáinak már sikerült úrrá lenniük a helyzeten, az épületet fegyveres katonák őrizték, akik Bergert sem akarták beengedni. A vád azon állítását, amely szerint már október 26-án kora délután tagja lett a formálódó nemzeti tanácsnak, nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, mégis valószínű, hogy akár tagja lett a nemzeti tanácsnak, akár nem, a városházán tartózkodott a köztes időben. Ezt támasztja alá, hogy másnap reggel, a Richards üzemi munkástanácsának újjáválasztásakor ő ismertette a választás módját, ő adott tájékoztatást (és nem a SZOT felhívása alapján) arról, hogy hány főből álljon a munkástanács.

39 Annak semmi nyoma nincs, hogy a Richardsban részt vett volna az első, ideiglenes munkástanács megalakításában,

40 vagy hazament volna, megnyugtatni a családját. Amikor kora délután visszatért a főosztályra, onnan a fegyvereket már elszállították a honvédek, de az épületet még mindig tüntető tömeg vette körül, az államvédelmi és rendőr tisztek zömmel bent tartózkodtak a parancsnok irodájában. Berger általában Tihanyi századossal beszélt, akit személyesen ismert. Megpróbálta rávenni, telefonáljon Mosonmagyaróvárra, hogy az ottani államvédelem, szüntesse be a harcot, fejezze be a vérontást, megüzente a feleségének, hogy ne aggódjon érte, a főosztályon tartózkodik, nem esett semmi baja. Ugyanerről értesítette üzemét is, ahol Rudolf László főmérnökkel beszélt. Ekkor érkezett egy küldöttség Szabó József honvéd őrnagy vezetésével, akik felszólították az államvédelmiseket, hogy mutassák meg, melyik cella alatt van a rejtett börtön, a kínzókamra; a tömeg ugyanis nem hitte el, hogy nem volt több fogoly a főosztályon, mint amennyit a követelésre elengedtek. Miután Tihanyiak tagadták az úgynevezett gumipince létét, Szabó őrnagyék áthozták azt a fiatalt, akit szabadulása után a kórházba vittek, és aki azt állította, meg tudja mutatni, hogy hol van az államvédelem titkos börtöne. A tárgyalás során Berger is figyelmeztette az államvédelmiseket, jobb, ha maguk mutatják meg a titkos cellákat, mert ha a tömeg az ő közreműködésük nélkül találja Feljegyzés a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár üzemi munkástanácsának megválasztásáról. Győr, 1956. október 27. GYML, A Richards Finomposztógyár munkástanácsa, 1957. 40 Feljegyzés a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár munkástanácsának megalakulásáról. Győr, 1956. október 26. GYML, A Richards Finomposztógyár munkástanácsa, 1957.