Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt

beolvassák az MDP KV nyilatkozatát, ami végül, jelenlegi információink szerint 16 óra 13 perckor hangzott el. 35 A legfelső pártvezetés bizonytalankodása, döntéskép­telensége nehéz helyzetbe hozta azokat, akik közvetlen kapcsolatban voltak a dol­gozókkal. Miközben hiába várták a KV iránymutatónak beharangozott nyilatkoza­tát, a Richardsba is megérkezett a győri tüntetés híre, hogy több üzem leállt, a munkások kivonultak. Ekkor a gyár vezetőségének engedélyével két dolgozó kiment tájékozódni a helyzetről. 36 A zömmel nőket foglalkoztató üzemben még sikerült a viszonylagos nyugalmat fenntartani mindaddig, amíg Lazányi Imre és Schend Vin­ce vissza nem értek a tüntetés hírével, valamint egyidejűleg a portához érkező munkásokkal és katonákkal, akik számon kérték, hogy „mi az, ez a kapcagyár még mindig dolgozik"? 37 A gyár vezetése értesülhetett arról is, hogy Hortobágyi János megyei első titkár és Markó Gyula tanácselnök a városházán tárgyalnak a gyárak küldötteivel. Ekkor maguk is a munkabeszüntetés és a kivonulás mellett döntöttek, sőt, ők álltak a menet élére. 38 Berger Sándor, akit korábban a párttitkárnő azzal vádolt meg, hogy ő buj­togatja tüntetésre a dolgozókat, az egyik üzemrészben, a kartol-fonodában igyeke­zett csillapítani a hangulatot, így késve értesült az üzem kivonulásáról, és csak a városháza előtti téren csatlakozott a többiekhez. A Richards dolgozói nem sokáig maradtak, hiszen megérkezésükkor már oszladozott a tömeg, amely elérte célját: küldötteik követeléseikkel elindultak Budapestre. A tüntetők utolsó csoportjával átvonultak a BM megyei főosztályához, ahol a politikai foglyok szabadon engedé­sét, az előző napi lövetésért felelősök kiadását és az államvédelem lefegyverzését követelték. Berger társaival a főosztály hátsó, gépkocsi bejáratához került, amelyet a tüntetők kifeszítettek, miközben küldöttségük a főosztály vezetőivel tárgyalt. A tömeg őt is besodorta az udvarra, ahol szemtanúja lett egyes államvédelmisek bán­talmazásának, iratok és fegyverek széthordásának. Az indulatok elszabadulásától 35 A forradalom napjainak rádióadásairól ma is az a kötet áll rendelkezésre, amelyet az emigrációban vett és lejegyzett szövegek alapján adtak ki, és amely természetszerűleg nem lehet teljes. (A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23­november 9. Szerk. és az előszót írta Kenedi János. Budapest, 1989, Századvég­Nyilvánosság Klub.) Eszerint 10 óra 5 perckor hangzott el először, hogy "Felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a délelőtt folyamán fontos nyilatkozatot tesz közzé, amelyet közvetíteni fogunk. Kérjük, figyeljék adásunkat." (Uo. 78. o.) Az október 26-i győri események kronológiája azonban azt való­színűsíti, hogy a közlemény jóval korábban, nyolc és kilenc óra között is elhangozhatott, és a kötetben megjelent szöveg csak ennek egy későbbi megismétlése. 36 Feljegyzés Lazányi Imre elbocsátásáról. Győr, 1957. június 10. GYML, A Győri Gyapjú­fonó- és Szövőgyár iratai. 37 Vörös István t. jkv. 1957. március 21. GYML, Berger-per. A katonák nem a Krecz őr­nagy parancsnoksága alatt álló lövész ezredből, hanem a műszaki alakulattól érkezhettek. 38 Vörös István t. jkv. 1957. március 21. GYML, Berger-per.

Next

/
Thumbnails
Contents