Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt
letlen, személyes bosszúnak tekinteni, hogy Bergert mintegy tíz nap múlva, február 5-ről 6-ra virradó éjszaka karhatalmisták elhurcolták a lakásáról, és a Sopron felé vezető út mentén súlyosan bántalmazták. Bergert ekkor nyilvánvalóan a győri „ellenforradalom " egyik vezéralakjának tekintették, akinek a vezetésével verték szét, fegyverezték le október 26-án a győri államvédelmet, aki ezt követően tagja lett a győri "ellenforradalom" vezérkarának, a nemzeti tanácsnak, és aki még 1957 januárjában is a megyei tanács elnökhelyetteseként állt útjában a konszolidációnak nevezett restaurációnak. Mindezek fényében szükségszerű volt bántalmazása, ami egyben a karhatalmisták személyes bosszúszomjának kielégítését is szolgálta. 24 Az éjszakai akció hátráltatta a rendőrségi eljárás megindítását, miközben nem segítette a munkástanácsok megtörését sem (Berger letartóztatását követően is a Richards munkástanácsának elnöke maradt, helyére nem választottak új elnököt. Még a munkástanács 1957. április 29-i ülésén is betöltetlen volt az elnöki szék, Berger „akadályoztatása" idején Matosek Béla elnökhelyettes irányította a testület munkáját 25 ). Berger lábadozása idején is ellátta a legszükségesebb munkástanácselnöki teendőket. Amikor a munkástanács személyre szóló megállapodást kötött a gyár élére igazgatónak általuk javasolt Rudolf Lászlóval (a Richards addigi főmérnökével, a munkástanács első elnökével), az iratot Berger a betegágyán írta alá, egy nappal őrizetbe vétele előtt. 26 Feltehetően a rendőrök és államvédelmisek továbbélő ellentétének, valamint annak köszönhetően, hogy február elején még Kéri József állt a megyei ügyészség élén, Berger letartóztatására mindaddig nem került sor, ameddig egészségi állapota ezt nem tette lehetővé. 1957. február 18-án egy rendőr nyomozó hadnagy kereste fel lakásán, aki magát a karhatalom fegyelmi osztálya beosztottjának állította. 27 A látogatás valódi célja Berger „őrizetbe vételének lehetősége és egészségügyi helyzetének megállapítása" volt. A jelentésből kiderült, hogy Berger akkor már olyan állapotban volt, hogy őrizetbe lehetett venni, teljes felgyógyulásának kivárásához túl türelmetlenek voltak a politikai rendőrség nyomozói. 24 A Szigethy Attila ellen indítandó büntető eljárás ekkor még nem kapott jóváhagyást a legfelső politikai hatalomtól, az ő személyére még szükség volt a győri helyzet alapszintű konszolidációjához. Éliás Ferencet sem bocsátották még el a győri rendőrségtől, noha beosztásából már felfüggesztették. Kéri József megyei ügyészt Berger bántalmazásának napján támadta meg a Legfőbb Ügyészségen tartott értekezleten Marosán György, aminek közvetlen következménye Kéri állásából való elbocsátása, majd letartóztatása lett. 25 A Richards Finomposztógyár munkástanácsa 1957. április 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyve. GYML, A Richards Finomposztógyár munkástanácsa, 1957. 26 Megállapodás. Győr, 1957. február 26. GYML, A Richards Finomposztógyár munkástanácsa, 1957. 27 Jelentés Berger Sándor ügyében. Győr, 1957. február 18. TH, V-142088.
