Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

A Legfelsőbb Bíróság ítélete 1958. november 17.

Jegyzetek 1. A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi elvi döntése értelmében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettébe automatikusan beolvadnak az ugyanezen tárgy (értsd: népi demokratikus államrend) ellen elkövetett kisebb súlyú bűncselekmények. Jelen döntésében az eljáró tanács a Legfelsőbb Bíróságnak ehhez az állásfoglalásához ragaszkodott. 2. A büntetés mérséklését az előző pontban körülírt redukció is lehetővé tette, hiszen ezzel megszűnt a bűncselekmények halmazata. 3. Annak ellenére erősítette meg az elsőbíróság ítéletét Tóth István vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság, hogy cselekménye minősítését enyhítette. 4. Ugyanúgy, mint Tóth István esetében, Csincsák Endre vonatkozásában sem élt a Legfelsőbb Bíróság a minősítés megváltoztatása által felkínált enyhítés lehetőségével. 5. Tihanyi Lajos értelemszerűen nem bizonyíthatta, hogy Bergert a Richards munkástanácsának elnökévé választották. Ugyancsak nem lehetett biztos tudomása arról, hogy elrendelték az ő házi őrizetbe helyezését, bár ebben a kérdésben nagyobb súlya lehetett annak, amit Bergertől erre vonatkozóan hallott. 6. Ebből a hivatkozásból nem derül ki egyértelműen, hogy a gépkocsi mikor került vissza Magyarországra, csak az, hogy mikor állították ki erről a bíróság által tudomásul vett értesítést. 7. „Ha az első fokon eljárt bíróság a) a tényállást hiányosan állapította meg vagy b) ténymegállapítása homályos, az iratok tartalmával ellentétben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és a hiánytalan, illetőleg helyes tényállás az iratok alapján kétségtelenül megállapítható, a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa a ténymegállapítást kiegészíti, illetőleg helyesbíti" (1957/34. tvr. 15. §. 1. bek.) „A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa a fellebbezési eljárásban az ügy érdemére vonatkozó határozatát - a 15. §-ban foglalt kivételektől elteküntve - az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényekre alapítja." (1957/34. tvr. 14. §.) 8. Ennek büntetési tétele, ha a cselekmény nem okozott különösen nagy kárt, hat hónaptól két évig terjedhető börtön volt. 9. „(1) A büntetést a dolgozó nép védelme érdekében, az elkövető megjavítása és nevelése, továbbá általában a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása végett kell alkalmazni. (2) A büntetést általános céljának szem előtt tartásával - a törvény által megszabott kereten belül olyan mértékben kell kiszabni, amely igazodik a bűntett társadalmi veszélyességéhez és az elkövető egyéniségéből a társadalomra háruló veszélyhez, megfelel az elkövető bűnösségének, valamint az elkövető terhére, illetőleg javára egyébként figyelembe jövő körülményeknek és az okozott sérelemnek is (büntetést súlyosító és enyhítő körülmények)." (Btá. 50. §.) 10. „(1) Az 1. pont (1) bekezdésében meghatározott cselekmények [a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vagy szervezkedés kezdeményezése vagy vezetése] büntetése halál vagy életfogytig tartó börtön, avagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtön." (BHÖll.pont) 11. „(1) Az egyes jogoktól való eltiltást akkor kell kimondani, ha az elkövető az eset összes körülményeit figyelembe véve jogainak gyakorlására méltatlan. (2) Ha a bíróság az elkövetőt az egy évnél hosz-