Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

A Legfelsőbb Bíróság ítélete 1958. november 17.

Jegyzetek 1. A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi elvi döntése értelmében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szer­vezkedés vezetésének bűntettébe auto­matikusan beolvadnak az ugyanezen tárgy (értsd: népi demokratikus állam­rend) ellen elkövetett kisebb súlyú bűn­cselekmények. Jelen döntésében az eljáró tanács a Legfelsőbb Bíróságnak ehhez az állásfoglalásához ragaszkodott. 2. A büntetés mérséklését az előző pontban körülírt redukció is lehetővé tette, hiszen ezzel megszűnt a bűncselekmények hal­mazata. 3. Annak ellenére erősítette meg az elsőbí­róság ítéletét Tóth István vonatkozásá­ban a Legfelsőbb Bíróság, hogy cselek­ménye minősítését enyhítette. 4. Ugyanúgy, mint Tóth István esetében, Csincsák Endre vonatkozásában sem élt a Legfelsőbb Bíróság a minősítés megvál­toztatása által felkínált enyhítés lehetősé­gével. 5. Tihanyi Lajos értelemszerűen nem bizo­nyíthatta, hogy Bergert a Richards mun­kástanácsának elnökévé választották. Ugyancsak nem lehetett biztos tudomása arról, hogy elrendelték az ő házi őrizetbe helyezését, bár ebben a kérdésben na­gyobb súlya lehetett annak, amit Bergertől erre vonatkozóan hallott. 6. Ebből a hivatkozásból nem derül ki egyértelműen, hogy a gépkocsi mikor ke­rült vissza Magyarországra, csak az, hogy mikor állították ki erről a bíróság által tu­domásul vett értesítést. 7. „Ha az első fokon eljárt bíróság a) a tényállást hiányosan állapította meg vagy b) ténymegállapítása homályos, az iratok tartalmával ellentétben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és a hi­ánytalan, illetőleg helyes tényállás az ira­tok alapján kétségtelenül megállapítható, a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa a ténymegállapítást kiegészíti, illetőleg he­lyesbíti" (1957/34. tvr. 15. §. 1. bek.) „A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa a fellebbezési eljárásban az ügy érdemére vonatkozó határozatát - a 15. §-ban fog­lalt kivételektől elteküntve - az első fo­kon eljárt bíróság által megállapított té­nyekre alapítja." (1957/34. tvr. 14. §.) 8. Ennek büntetési tétele, ha a cselekmény nem okozott különösen nagy kárt, hat hónaptól két évig terjedhető börtön volt. 9. „(1) A büntetést a dolgozó nép védelme érdekében, az elkövető megjavítása és nevelése, továbbá általában a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása végett kell alkalmazni. (2) A büntetést ­általános céljának szem előtt tartásával - a törvény által megszabott kereten belül olyan mértékben kell kiszabni, amely iga­zodik a bűntett társadalmi veszélyességé­hez és az elkövető egyéniségéből a társa­dalomra háruló veszélyhez, megfelel az elkövető bűnösségének, valamint az el­követő terhére, illetőleg javára egyébként figyelembe jövő körülményeknek és az okozott sérelemnek is (büntetést súlyosí­tó és enyhítő körülmények)." (Btá. 50. §.) 10. „(1) Az 1. pont (1) bekezdésében megha­tározott cselekmények [a népi demokra­tikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vagy szervezkedés kezdemé­nyezése vagy vezetése] büntetése halál vagy életfogytig tartó börtön, avagy öt év­től tizenöt évig terjedhető börtön." (BHÖll.pont) 11. „(1) Az egyes jogoktól való eltiltást akkor kell kimondani, ha az elkövető az eset összes körülményeit figyelembe véve jo­gainak gyakorlására méltatlan. (2) Ha a bíróság az elkövetőt az egy évnél hosz-

Next

/
Thumbnails
Contents