Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

A Legfelsőbb Bíróság ítélete 1958. november 17.

szabb tartamú börtönbüntetésre ítélte, az egyes jogoktól való eltiltás kimondását rninden esetben külön mérlegelni köteles." (Btá. 39. §.) 12. A Btá. 40. §-ának 1. pontja a bíróságra bízza, hogy a vádlottat valamennyi jogától, vagy csak bizonyos jogainak gyakorlásától tiltja el. 13. A Btá. 40. §-ának 1. bekezdése akként rendelkezik, hogy az „egyes jogoktól való eltiltást egy évtől tíz évig terjedhető tartamra lehet kimondani." A 2. bekezdés kimondja: „Az egyes jogoktól való eltiltás megszabott tartama attól a naptól számít, amelyen a főbüntetés végrehajtása befejezést nyert vagy végrehajthatósága megszűnt Ha feltételes szabadságra bocsátás esetében a próbaidő kifogástalanul telt el, az eltiltás megszabott tartamát a szabadságrabocsátás napjától kell számítani." 14. A BHÖ 91. pontjának 2. bekezdése arról rendelkezik, hogy mely vagyontárgyakra terjedhet ki a vagyonelkobzás. 15. „Azt, aki társadalmi tulajdonban levő vagyonnak felületes, hanyag, vagy könynyelmű kezelésével, illetve gondatlan megrongálásával abban károsodást idéz elő, hat hónaptól két évig terjedhető börtönnel kell büntetni" (BHÖ 235. pont 1. bekezdés). 16. A Btá. 57. §-a rendelkezik az összbüntetésről, vagyis arról hogy amennyiben „ugyanannak az elkövetőnek egy vagy több cselekménye több bűntettet valósít meg (bűnhalmazat), a büntetést valamennyi bűntettért egy büntetésbe foglalva kell kiszabni (összbüntetés). 17. A Btá. 54. §-ának első bekezdése kimondja, hogy a „kiszabott börtönbüntetésbe az előzetes fogva tartás idejét teljes egészében be kell számítani."