Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
A Legfelsőbb Bíróság ítélete 1958. november 17.
E tényállás helyesbítéssel és kiegészítéssel érintett részektől eltekintve az elsőfokú bíróság által megállapított többi tényállási részt a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa helyesnek fogadta el, mert azokat az elsőfokú bíróság az egész rendelkezésére álló bizonyítási anyagnak tüzetes és gondos mérlegelése alapján, a bizonyítási eljárás szabályainak megsértése nélkül állapította meg. Ezek a tényállási részek mentesek az 1957. 34. sz. tvr. 15. § III bekezdésében említett hibáktól, ennélfogva azok az említett tvr. 14. §-a alapján a fellebbezési eljárásban is irányadóak voltak. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa ennél fogva az irányadó ítéleti tényállás részekkel kapcsolatosan a jelen ítéletében ismétlésekbe nem bocsátkozik, hanem csak utal az elsőfokú bírósági ítélet idevonatkozó részében foglaltakra. A ténymegállapításnak végrehajtott helyesbítésén és kiegészítésén túlmenően a védelmi fellebbezéseknek a tényállás téves megállapításával kapcsolatos támadásai sikerre nem vezettek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa az idevonatkozó fellebbezéseket elutasította. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére. A jogi minősítés vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa vádlottaknak az állam belső biztonsága elleni bizonyított ellenforradalmi cselekményeit - a fellebbezési népbírósági tanács állandósult gyakorlatához képest egységesen a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés keretében értékelte, mely szervezkedésben az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint Berger Sándor és dr. Tóth István vádlottak a v e z e t é s fogalmi körét /BHÖ. 1. pont/l/ bekezdés/, dr. Csincsák Endre vádlott pedig a tevékeny részvétel fogalmi körét /BHÖ. 1. pont 121 bekezdés/ betöltő tevékenységgel cselekedtek. Berger Sándor és dr. Csincsák Endre vádlottakat érintő idevonatkozó minősítésváltoztatást a jelen ítélet rendelkező része tartalmazza. Tóth István vádlottnak az a ténye, hogy az ellenforradalom idején rendelkezése alá került, a MDP tulajdonában lévő Pobjeda-gyártmányú gépkocsit külföldi útra idegen személynek jogosulatlanul átengedte - az elsőfokú bíróság jogi minősítési álláspontjától eltérően - a BHÖ. 235. pont (1) bekezdésbe felvett, a társadalmi tulajdonban lévő vagyonnak hanyag kezelésével, abban károsodást előidéző bűntettet valósítja meg. 8 Ezért a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa az említett jogellenes cselekménnyel kapcsolatos, az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogi minősítést a jelen ítélet rendelkező részében írt módon megváltoztatta. Ezektől az esetektől eltekintve a védelmi fellebbezéseknek a jogi minősítést támadó érvelései helytállóknak nem bizonyultak. Ezért elutasításban részesültek. A büntetés kiszabása vonatkozásában:
