Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
A Legfelsőbb Bíróság ítélete 1958. november 17.
Berger Sándor vádlott és védője a tényállás helytelen megállapítása, a jogi minősítés téves volta miatt, a büntetés enyhítése végett, dr. Tóth István vádlott és védője a tényállás egyes részeinek helytelen megállapítása, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hűtlen kezelés bűntettében bűnősség megállapítása, a jogi minősítés téves volta miatt, a büntetés enyítése végett, - dr. Csincsák Endre vádlott és védője pedig a tényállás helytelen megállapítása, a jogi minősítés téves volta, a bűnősség megállapítása miatt, felmentés és a büntetés enyhítése végett éltek fellebbezéssel. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a fellebbezési óvással és védelmi fellebbezéssel megtámadott elsőfokú bírósági ítéletet és az azt megelőző egész bírósági eljárás során felmerült adatokat, bizonyítékokat egyenként, de a maguk egészében is gondos vizsgálat és felülbírálás alá vette. Ennek eredményeként az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - némelyik részének megalapozatlanság okából a tényállásból kihagyásával - helyesbíti, de a tényállást ki is egészíti az iratokból - kétségtelenül megállapítható adat alapján. A megalapozatlanság és így irányadó tényállásként figyelembe nem vétel a következő tényállási részekre vonatkozik: 1. Berger Sándor vádlottat üzemében megválasztották a munkástanács elnökévé (ítéleti fogalmazvány 5. oldal első bekezdés), 2. Berger Sándor vádlott házi őrizetbe vette Tihanyi Lajost (ítéleti fogalmazvány 5. oldal, első bekezdés), 3. Győrbe való visszaérkezése után Berger Sándor, mint az üzemi munkástanács elnöke működött (ítéleti fogalmazvány 8. oldalán fent), E tények valóságát Berger Sándor vádlott tagadásba vette. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson kihallgatott Tihanyi Lajos tanúnak az 1./ és 2./ alatti tényekkel kapcsolatos tudomása csak közvetett, mert azokat csak hallomásból tudja. 5 Az elsőfokú bíróság nem indokolta meg meggyőzően, hogy az említett 17 2.1 és 3./ alatti tényállási részeket miért vette bizonyítottnak. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa kétségkívüli idevágó tárgyalási adat nem létében a tényállási részeket nem fogadta el valóaknak és ezért az irányadó ítéleti tényállásból kihagyta. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa kiegészíti az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annál a részénél, mely a MDP tulajdonában lévő, az ellenforradalom idején dr. Tóth István vádlott rendelkezése alá került Pobjeda gyártmányú gépkocsinak Klauz Sándor részére, ennek ausztriai útjára átengedésével kapcsolatos /ítéleti fogalmazvány 10. oldal utolsó bekezdés/ azzal, hogy az iratoknál kezelt 1957. évi december hó 14. napján kelt 56.40l/Au-4/R/ 1957. ügyirat számú pénzügyminisztériumi értesítés szerint a kérdéses Pobjeda gyártmányú gépkocsi időközben visszakerült Magyarország területére, és a Győr megyei Pártbizottság használatában van. 6
