Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

munkástanácsa a nemzeti tanácshoz, a következő, Szigethy Attilának címzett feljegyzéssel: ,JV Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár Munkástanácsa az ön munkásának megkönnyítésére anácsadóul és segítőtársul egyelőre egy heti időtartamra Berger Sándor munkástanácstagot jelöli ki." 41. November 4-e után a vagongyár munkástanácsa kiemelkedő szerepet játszott a forradalom győri táborának szervezésében. A munkástanács ülésein rendre részt vettek a város, sőt távolabbi települések munkástanácsai, nem egyszer a szovjet hadsereg képviselője, és alkalmanként a szerveződő helyi MSZMP valamelyik vezetőségi tagja. Nincs adat arra, hogy Berger november 4-e előtt is részt vett volna megbeszélésen a vagongyárban, de november 4-e utáni felszólalásait sem tartalmazzák sem a fennmaradt jegyzőkönyvek, sem Maros Józsefnek, a vagongyár mérnökének, egyben a munkástanács tagjának egykorú naplója. 42. Berger Sándor tisztségei felsorolásának hibás a kronológiája. Berger munkástanácsának küldötteként október 29-én lett tagja a Győri Nemzeti Tanácsnak, ebből kifolyólag vett részt a Dunántúli Nemzeti Tanács október 30-i alakuló ülésén. Vélhetően október 29-én választották a győri katonatanács tagjává, majd a dunántúli konferencián bekerült a DNT katonai vezetőségébe, ez a testület (valamint az általa felállított szervező bizottság) azonban ténylegesen nem működött, miután az elnökévé választott Kemendi Béla ezredes november l-jén Budapestről nem tért vissza Győrbe, sem. A megyei tanács végrehajtó bizottságába november 11-én kooptálták, mint a győri textilipari üzemek munkástanácsainak képviselőjét 43. Téves dátum október 30-a helyett A tévesztés Domán János (1957. április 5-i) és Juhász Lajos (1957. február 19-i) rendőrségi tanúvallomásaiból került az ügyészi feljegyzésbe. Az azonos tévesztés oka az lehet, hogy mindkét - 1956-ban katonatisztként szolgálatot teljesítő tanú - arra törekedett, hogy ne derüljön fény arra, hogy október 30-án, Somogyvári Lajos puccskísérlete, illetve a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakítása idején ők is a gyűlésnek helyet adó városházán tartózkodtak, ami könnyen alapul szolgálhatott volna egy ellenük indítandó büntető eljáráshoz. Dománt vallomása megtételekor már leszerelték a honvédségtől, géplakatosként tudott elhelyezkedni. 44. Nincs tudomásunk arróL hogy november 4-e előtt honvédségi egységek feloszlottak volna, ám rendezésükre, a különféle személyi ellentétek feloldására, és az alakulatok tájékoztatására a forradalmi katonatanácsok jogairól és feladatairól okvedenül szükség volt Ennek érdekében alakult meg a DNT katonatanácsa. 45. A forradalom napjaiban Berger csak egyszer hagyta el Győrt, amikor Hegyeshalomba ment, ellenben Bajáról voltak küldöttek a városban, valószínűleg ebből származhat a vádirat téves állítása. Ahogy a kommunista diktatúra idején általában, úgy az ötvenhatos perekben is igyekeztek a bíróság elé állítottakat köztörvényes cselekményekben is elmarasztalni, az elítéltek társadalmi megbélyegzettségének biztosítása érdekében. A bírósági tárgyaláson már nem került szóba ez a súlyát tekintve is jelentéktelen, egyébként is minden valós alapot nélkülöző epizód a gépkocsiról. 46. A forradalom napjaiban Éliás Ferenc rendőr őrnagy, a megyei rendőrség vezetőjének helyettese október 26-án tagja lett a GYNT-nek, Szigethy Attila őt nevezte ki a megyei rendőrség főparancsnokának, amit Éliás - a megyei főosztály vezetőinek beleegyezésével és az országos rendőrkapitányság telefonon elnyert jóváhagyásával — elfogadott Éliás Ferencet 1958-ban első fokon nyolcévi szabadságvesztéssel sújtotta a Győri Katonai Bíróság, büntetését másodfokon kétévi börtönre mérsékelték.