Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

34. Gönczöl Gyula vb-titkár szervezte a munkástanács-választást a nemzeti tanácstól érkezett utasítás alapján. A választásra a megyei tanácson dolgozók nem voltak felkészülve, így a váksztógyűlés elég szervezetlenül folyt le, annak tulajdonképpen nem volt levezető elnöke. 35. Nem a megyei tanácson alakult munkástanács, hanem a GYNT vette át a végrehajtó bizottság feladatkörét A munkástanács képviselői október 27-én abban állapodtak meg Szigethy Attilával, hogy a nemzeti tanács hozza meg a fontosabb, politikai döntéseket, a megyei tanács munkástanácsa pedig gondoskodik azok végrehajtásáról. A későbbiekben a munkástanács ennél szélesebb jogkörre tartott igényt, november 2-i határozatuk szerint „A Forradalmi Munkástanács elhatározza, hogy a politikai vonatkozású határozatokat - azok végrehajtása előtt - meg kell beszélni a Győr-Sopron Megyei Nemzeti Bizottság [helyesen Tanács] elnökével". Ugyanezen az ülésen saját jogkörben határozott a munkástanács arról, hogy a megyében megszünteti a DISZ-t, helyiségeit lepecsételi és intézkedik a szervezet vagyonának felleltározásáról. A párt ifjúsági szervezetének megszüntetését elegendően indokolta az MDP feloszlatásának előző napi bejelentése. 36. Miután október 30-ától Győrött is kezdtek újjáalakulni a volt koalíciós pártok, október 31-én választották újra, pártok szerint a megyei tanács munkástanácsát, amely ekkortól Győr-Sopron Megye Tanácsa Forradalmi Munkástanácsának nevezte magát. A munkástanács összetétele lényegében változatlan maradt. Nem igaz ugyanakkor az ügyészi feljegyzés azon állítása, hogy az újjáválasztott munkástanácsban csak a pártok képviselői kaptak helyet, hiszen a tagok több mint egyharmada pártonkívülinek vallotta magát. 37. A vádirat azt sugallja, hogy a munkástanács újjáválasztásakor szándékosan alakítottak olyan felső vezetést, amelyből kihagyták a kommunista hatalom megfelelő képesítéssel nem rendelkező kádereit, vagyis a választás a kommunisták ellen irányult. Ezzel szemben az intéző bizottság tagjává választották a kommunista pártot képviselő Markó Gyulát, a megyei tanács elnökét. 38. Az 1956-os perek során gyakran vádolták karrierizmussal azokat, akik a lakosság vagy a dolgozók bizalmából a forradalmi szervezetek élére kerültek. Tóth István arra hivatkozva kérte, hogy erősítsék meg elnöki tisztségében, hogy a forradalom zavaros napjaiban olyan személy álljon a munkástanács élén, aki bírja a dolgozók bizalmát, és mentes a szélsőségektől. 39. A Richardsban október 29-én a munkástanács újjáválasztására került sor, amit az indokolt, hogy az október 27-i alakuló ülésen a dolgozók egy jelentős része nem vett részt Berger Sándort 1956. december 27én választották a Richards munkástanácsának elnökévé, miután az addigi elnök, Rudolf László főmérnök másodszor is bejelentette, hogy lemond az elnöki tisztségről. Rudolf László lemondását azzal indokolta, hogy a munkástanácsokról megjelent törvényerejű rendelet nem tette lehetővé, hogy a főmérnököt a munkástanács tagjává válasszák. Másfelől a gyár igazgatója, Patyi István többször bejelentette, hogy lemond igazgatói tisztségéről, utódának általánosan Rudolf főmérnököt tekintették, ami újabb kizáró okot jelentett a munkástanácselnökségre. 40. A győri nagyüzemek munkástanácsai öszszekötőket küldtek a nemzeti tanácshoz, hogy biztosítsák a munkásság érdekeinek képviseletét, hogy felügyeljék a munkásokból szerveződő nemzetőrséget, és annak érdekében, hogy időben informálódhassanak a fontosabb döntésekről Berger Sándort október 29-én delegálta a Richards