Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.
róságok mindig az éppen tárgyalt ügy vádlottját tekintették a legfőbb bűnösnek. A dunántúli hadseregnek, amelynek Kemendi Béla ezredes, aki a DNT elnökségének is tagja lett, volt a vezetője, nem lehetett a civil Berger Sándor az irányítója. Győrben amúgy is megmaradtak a régi vezetők a fegyveres testületek élén (Éliás Ferenc és Krecz Géza őrnagyok). 39. Ez a passzus Szigethy Attila eLítéléséhez készítette elő a talajt, aki ellen az egyik fő vádpont lett volna, hogy az ország kettészaldtására törekedett. Szigethyt ekkor, második öngyilkossági kísérlete után, a honvéd kórházban ápolták és őrizték. 40. Ezen a ponton ismét ellentmond önmagának az ítélet, hiszen az esemény ismertetésénél az szerepelt, hogy Berger egy ismereden személlyel együtt utazott Hegyeshalomba. (Érdekes, hogy az ítélet Berger tagadásával sugallja az inszinuáló állítást) 41. Nagy László sem a bíróság előtt tett vallomásában, sem a politikai nyomozó osztályon 1957. április 26-án felvett jegyzőkönyvben nem állította, hogy Somogyvári Lajos volt az, akivel Berger a határhoz utazott. Berger útitársáról azt állította, hogy Hegyeshalomban maradt a segélyszállítmányok fogadásának felügyeletére, amit Somogyváriról a kádári történetírás sem állított soha. Az ügyészi feljegyzésben azonban az szerepelt hogy Berger útitársa Somogyvári volt. Nagy László vallomása csak azt tartalmazta, hogy Berger és társa a dunántúli ellenkormány megalakításáról beszélgetett 42. A gépkocsivezető csak annyit állított a bíróság előtt, hogy a két nőnek az útlevele rendben volt, hogy fiatalok voltak, és hogy egyikük feltűnően volt öltözve. Korábban már disszidált férjükről ez az első említés az eljárás során. 43. Helyesen: a munkástanács-elnöki funkciót Jelen esetben elírásnál többről van szó, hiszen a bíróság álláspontja szerint a munkástanács a tanács államhatalmi funkcióját vette át, így annak elnöke a tanácselnökét 44. Ezzel 1957 augusztusában, majdnem két héttel az MSZMP kongresszusa után azt állítja a bíróság, hogy a sztálinistarákosista rendszer kiszolgálói az igazi kommunisták. Azt hogy a megyei tanácson nem folyt kommunista-üldözés, bizonyítja, hogy a kifogásolt személyek ügyét kivizsgáló bizottság tagjai közül is ketten párttagok voltak, és hogy többek mellett a megyei tanács párttitkárát Téli Istvánt semmi sérelem nem érte a forradalmi napokban. November 4-e előtt éppen azért támadták a megyei tanácson alakult munkástanácsot mert nem hajtott végre tisztogatást rnert tagjai megtűrték maguk között a kommunistákat. 45. A forradalom napjaiban szóba sem jöhetett, már csak az idő rövidsége miatt sem egy új tanács-apparátus létrehozása. 46. Az ítélet állításaival ellentétben Tóth István a vizsgálatok elrendelésével megakadályozta, hogy embereket puszta szóbeszéd alapján fosszanak meg állásuktól. Másfelől olyan általános követelmény volt a forradalom napjaiban a helyi vezető testületek megtisztítása az oda nem való elemektől, amellyel nem lehetett, és nem is volt érdemes szembeszegülni. 47. Mezei József nemcsak a családját hagyta el (ami egyébként a szocialista erkölcsre való hivatkozás után nem egyszer eredményezett állásvesztést), hanem a munkahelyét is, amikor október 26-án Csehszlovákiába menekült a forradalom elől. 48. Nem a népellenes törvények végrehajtása, hanem azok túlteljesítése számított igazi vádnak a forradalmi napokban. Azt hogy Csincsák Endre és Markó Gyula