Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

között jó volt a személyes kapcsolat, mi sem mutatja jobban, mint hogy november elején Markó Csincsákéknál lakott. 49. A kétnapos sztrájkot meghirdető Nagybudapesti Központi Munkástanács kijelentette, hogy a szocializmus elvi alapján áll, vagyis nem célja a népi demokratikus államrend megdöntése, harcukat a sztálinista-rákosista diktatúra ellen folytatják. 50. A forradalom leverését követő bosszúszomjas korszak bipoláris világrendje nem tett különbséget sem a forradalom résztvevői, sem a különféle cselekedetek között. A tárgyalás során fel sem merült, hogy Berger Sándor vagy Tóth István csillagokat vagy vörös zászlót vertek volna le, most mégis ilyen cselekmények felelevenítésével kívánja indokolni a bíróság, hogy céljuk a népi demokratikus rendszer felszámolása volt. 51. November 4-ét elvben fontos határnapnak tekintették a büntető eljárások során. Ezt megelőzően el lehetett fogadni, hogy a perbe vontak megtévedtek, aki azonban november 4-e után is folytatta a küzdelmet, azt csak tudatos ellenségnek lehetett tekinteni, és ebből kifolyólag ítélete is súlyosabb kellett hogy legyen. 52. A törvényerejű rendelet halálbüntetés kiszabását írta elő azzal a megszorítással, hogy „a bíróság az eset összes körülményeihez képest halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat; további enyhítésnek helye nincs. Amennyiben a cselekményre a törvény egyébként is halálbüntetést rendeL tíz évnél rövidebb tartamú börtönbüntetést kiszabni nem lehet." (1957/34. 23. §. 1. bekezdés) 53. (1) „Ha a jogoktól való eltiltás kimondásának van helye, a bíróság az elkövetőt a (2) és (3) bekezdésben felsorolt valamennyi jognak a gyakorlásától vagy az ott felsorolt egyes jogoknak a gyakorlásától is eltilthatja." (2) „Az egyes jogainak gyakorlásától eltiltott a bíróság határozatához képest, az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve a megszabott időtartam lejártáig, a, az országgyűlési, valamint a helyi tanácsi választásokon, továbbá a törvény által alkotott testületben választójogot nem gyakorolhat; az országgyűlés, valamint a helyi tanács tagjává, továbbá törvény által alkotott testületnek, illetőleg társadalmi szervezetnek vagy egyesületnek tisztségére nem választható és az ilyen testület, szervezet vagy egyesület képviseletében el nem járhat; b, közhivatali állásra, továbbá hatósági kinevezéstől vagy megerősítéstől függő egyéb állásra vagy tisztségre — ide nem értve a hatósági jogkört el nem látó orvosokat (állatorvosokat) — nem alkalmazható és általában közfeladat ellátásával meg nem bízható; c, ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői gyakorlatot nem folytathat, honvédségi védőként el nem járhat; d, belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt nem kaphat."(Btá. 40. §.) A bíróság végzése értelmében az elítélteket egyedül a szülői felügyelettel járó jogoktól nem tiltották el (ezt olyan esetekben alkalmazták, amikor valaki a bűncselekményét a szülői felügyelettel összefüggésben követte el). 54. A hivatkozott törvényhely szerint a népi demokratikus államrend megdöntésére indított mozgalom vagy szervezkedés vezetőjét teljes vagyonától, az ilyen mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vevőt pedig egész vagyonától vagy annak egy meghatározott hányadától kellett büntetésképpen megfosztani.