Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

a megoldást, hogy a végrehajtó bizottság gyakorolja a tanács jogait, mert a kisebb létszámú vb inkább volt működőképes, mint a tanács; másfelől így volt könnyebben megtartható a munkástanácsok delegáltjainak pozíciója a megyei és alsóbb szintű közigazgatásban. 25. November 13-án hozott határozatot a megyei tanács végrehajtó bizottsága arról, hogy a járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságainak megürült helyeit ugyanúgy kell a lakosság küldötteivel kiegészíteni, mint a megyei tanács vb-át a munkástanácsok küldötteivel. 26. Schlaffer Ferenc nem azt kifogásolta, hogy a nemzeti bizottság (helyesen: nemzeti tanács) intézkedik, hanem a hatáskörök tisztázatlanságát, azt, hogy a községi nemzeti tanács, a járási tanácson alakult munkástanács, illetve a járási tanács végrehajtó bizottsága között nincs összhang, a hatáskörök nincsenek elkülönítve. 27. A vb tagjainak leváltását, illetve újak kooptálását nem kifogásolta Markó Gyula, mindössze Schlaffer Ferenc tanácselnök leváltását, és helyére Székely Sándor megválasztását nem fogadta el. 28. A dolgozók, Téli István kivételével, egyhangúan döntötték eL hogy csatlakoznak a KMT kétnapos sztrájkjához. 29. Berger Sándor (aki nem volt doktor) számos cselekményét elismerte, mint ahogy váo^ott-társai, csak tetteinek kriminalizálása (bűncselekménnyé alakítása), illetve a hamis vádak ellen tiltakozott. 30. A győri forradalomban vezetővé váló személyek érdeme volt, hogy vér nélkül történt meg a hatalomátvétel a városban, dacára az előző napi fegyverhasználatnak, és a mosonmagyaróvári tragédiának. 31. Berger cselekményének ismertetésekor az ítélet is megállapította, hogy amikor a Richards dolgozóival a főosztályhoz ért, a tömeg már behatolt annak udvarára, vagyis Berger nem vezethette a főosztály elfoglalását. Ugyancsak megállapította az ítélet, hogy az államvédelmi beosztottakat már Berger visszaérkezése előtt lefegyverezték - itt mégis őt nevezi a bíróság a fentiekben leírt mozgalom vezetőjének. 32. Lautner István nem állította, hogy Berger vezette a főosztály elfoglalását, illetve az államvédelmisek lefegyverzését, mindöszsze azt, hogy mindezek megtörténte után Berger akarta átvenni az épület parancsnokságát, állítása szerint a nemzeti tanács megbízásából. 33. Péntek Lajos tanúvallomásában nem beszélt sem arróL hogy hogyan tört be a tömeg az épületbe, sem arról, hogy milyen körülmények között került sor az államvédelmisek lefegyverzésére. 34. Tihanyi Lajos nem is tett említést arról, hogy Berger délelőtt a főosztályon volt, csak a délután történtekről, így a hivatkozás ezen vallomásokra minden tárgyi alapot nélkülöz. 35. Arra nem ad magyarázatot az ítélet, hogy miért nem tekinti az ellenségesség cáfolatának a bántalmazott államvédelmis kórházba menekítését, ami abban a felzaklatott helyzetben egyáltalán nem volt veszélytelen cselekedet 36. Ezen passzus azzal vádolja Berger Sándort, hogy ellenséges érzülettel viseltetett azzal az AVH-val szemben, amelyet de formálisan a Kádár-kormány sem állított vissza, és amelyet számtalan nyilatkozatban ítéltek el. 37. 1957 nyarán a megyei bíróság népbírósági tanácsa egyértelműen kiáll az ekkor már formálisan nem létező AVH mellett, azt a népi demokratikus rendszer egyik erős bázisának nevezi 38. Ez a passzus jellemző példája annak, hogy az ötvenhatos perekben ítélkező bí-