Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.

elfoglalása során Berger minden cselekedete éppen az önkényes bántalmazások, egy esedeges népítélet megakadályozására irányult A vád valótlanságát jelzi, hogy noha a gumipincét nem találták ki, Berger nem adta ki lincselésre az államvédelmiseket, hanem ellenkezőleg, tájékoztatta a tömeget arról, hogy kínzókamrákat nem találtak, és felszólította az embereket, hogy menjenek haza. A történet valóságalapja az lehet, hogy Berger figyelmeztette az államvédelmiseket, hogy amennyiben van gumipince, és azt az ő tagadásuk ellenére a tömeg megtalálja, abban az esetben nagyon nehéz lenne őket megvédeni a népharagtól. 26. Október 26-án kora délután Szigethy Attila utasítására Molnár Barna rendőr százados és egy államvédelmi tiszt a győri rádión keresztül szólította fel a mosonmagyaróvári határőrséget az ellenállás beszüntetésére, bejelentve, hogy a győri fegyveres erők elismerték a Szigethy Attila vezette nemzeti tanács főségét. Nincs kizárva, hogy a sortűzről értesülve Berger Sándor megkérte Tihanyit, hogy telefonáljon Mosonmagyaróvárra a további vérontás elkerülése érdekében. 27. Sajátos, hogy az ügyészi feljegyzés olyan tanú vallomására alapozza a vádat, aki nem volt jelen a kérdéses eseménynél. A vizsgálati anyagban egyetlen jegyzőkönyv van, amelyet a Richards dolgozójának kihallgatásáról vettek fel, ebben Vörös István gondnok éppen ellenkezőleg vallott „1956. október 26-án délelőtt az üzemünkbe jött több katona és civil ruhás személy, akik nagy felháborodással mondták, a portán: „mi az, ez a kapcagyár még most is dolgozik?" Majd követelték, hogy álljon le a gyár, és vonuljon ki. Az üzemünk leállt, és úy emlékszem rá, hogy Farkas Julianna, az akkori párttitkámő és az igazgató, Patyi Sándor szervezte meg a gyár kivonulását a városháza elé. [...] a gyár vezetősége ment az élen [...] Berger Sándort ez alkalommal nem láttam, így az október 26-i tevékenységét nem ismerem. [...] Berger [október 27én, az ideiglenes munkástanács megválasztásakor] felszólalásában kérte a dolgozókat, hogy vegyék fel a munkát, mert anélkül nincs élet." (Vörös István rendőrségi tanúvallomásának jegyzők, 1957. március 21.) 28. Amikor október 26-án délután Berger Sándor visszament a főosztály épületébe, onnan a fegyvereket már átszállították a Rákóczi laktanyába, vagyis a lefegyverzés már megtörtént 29. Az ügyészi feljegyzés ezen passzusa azt volt hivatva megerősíteni, hogy Berger Sándor hivatalos minőségben, a GYNT vezetőségének tagjaként járt el a BM megyei főosztályán. Ezzel a vád szempontjából súlyosabban minősülő cselekményt követett (volna) el. 30. Az államvédelmiseket a Rákóczi laktanyába szállították, ahol átmenetileg a gyengélkedőn helyezték el őket. Ez is mutatja, hogy védőőrizetbe vételük volt a cél. 31. Az államvédelmiseket november l-jén, egyes források szerint 2-án szállították át a rendőrségi fogdába, miután központi utasítás érkezett az AVH-sok őrizetbe vételéről. 32. Krecz Géza őrnagy volt a győri lövészezred, egyben a helyőrség parancsnoka. Krecz őrnagy az ellene indított eljárásban beszámolt arróL hogy Berger Sándor, akit korábban személyesen nem ismert, több alkalommal érdeklődött személyesen és telefonon a laktanyában védőőrizetbe vett államvédelmisek helyzetéről, ő azonban ezt az államvédelem-ellenes közhangulat hatására bizalmatlanul fogadta, és kitérő válaszokat adott 33. A GYNT felhívása nyomán október 26 27-én Győrött és szerte a megyében minden munkahelyen és intézményben megalakultak a forradalmi szervezetek: a munkás- vagy nemzeti tanácsok.