Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.
10. Az 1956-os perek jellemző sajátossága, hogy mindig az adott per vádlottjai köré szervezték a negatív cselekményeket. Ebben az esetben Berger volt a főbűnös, Kreczék a Laktanyában szinte vele szemben is védték az államvédelmiseket. Krecz Géza perében ezzel ellentétben Krecz őrnagy a bűnös, aki a hozzá védőőrizetbe vitt államvédelmiseket fegyveres őrizet alatt, fogolyként szállíttatta át a rendőrség fogdájába. 11. Berger Sándort október 27-én választották a Richards munkástanácsának tagjává, és október 29-én jelentkezett a nemzeti tanácsnak mint a Richards munkástanácsának küldötte. 12. Az ítéletből tehát elmaradt az ügyészi feljegyzés azon állítása, hogy Berger Somogyvári Lajossal utazott Hegyeshalomba. 13. Berger Sándort csak 1957 januárjában választották a Richards munkástanácsának elnökévé. 14. Október 27-én még annyira tisztázatlan volt a nemzeti tanács és a megyei tanácson alakult munkástanács viszonya, hogy szó sem lehetett arról, hogy a nemzeti tanács annak összetétele miatt elutasíthatta volna a munkástanácsot, nem beszélve arróL hogy ekkor még a nemzeti tanácsnak is voltak kommunista tagjai (Földes Gábor, Kéri József). 15. Tóth István a munkástanács elnöke volt, de a fegyelmi vizsgálatok lefolytatására létrehozott bizottságnak nem volt a tagja. 16. Ezt a második igazolást Tóth István fogalmazta. Azt a tényt, hogy Markó Gyulát nem rákosista ellenségként kezelte a munkástanács, megőrizte az ítélet is, beemelve a szövegbe azt, hogy Markó tartalrnilag kiigazíthatta a részére kiállított igazolást. 17. A forradalom idején működésképtelenné váló tanács helyett látta el a munkástanács ezeket az akkor rendkívül fontos feladatokat Nem igaz azonban az ítélet azon állítása, hogy a munkástanács átvette a végrehajtó bizottság feladat-, illetve jogkörét. A megyei tanács-vb képviselte a törvény betűje szerint a megyében a legfőbb hatalmat ennek a forradalomban nem Tóth Istvánék munkástanácsa, hanem a Szigethy Attila vezette nemzeti tanács felelt meg. 18. Helyesen: Bauerbund. 19. Kádár János november l-jén bejelentette az MDP megszűntét, így ilyen nevű párt nem rendelkezhetett gépkocsival. 20. A szövegből kimaradt hogy a gépkocsit később az osztrák hatóságok visszaszolgáltatták Magyarországnak, így Klauzék kiutazásából ennyi anyagi kár sem keletkezett. 21. Értsd: a szovjet hadsereg kétszer szabadította föl Magyarországot a fasiszta elnyomás alól: először 1944-45-ben, azután 1956-ban másodszor. 1957-től a hatalom fasisztának bélyegezte a forradalmat annak ellenére, hogy a fasizmus jellemző jegyeinek meglétét soha nem tudták érdemben bizonyítani. 22. A bíróság ebben az esetben elfogadta a vádlottak védekezését amely szerint a Minisztertanács hozzájárult a küldöttek kooptálásához, jóllehet igyekezett a Minisztertanács felelősségét a legkisebbre redulüUni. 23. Tóth István felszólalásait a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein szabadon idézve, de a lényeget illetően hűen adja vissza a bírósági ítélet. Ugyanígy Csincsák Endre felszólalásait is. 24. Ezt a kijelentést a végrehajtó bizottság december 5-i ülésén tette Csincsák Endre. Az ülésen egyfelől azért támogatta azt
