Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

Dr. Tóth István vádlottnak az a tevékenysége, hogy a megyei tanács munkástanácsába felvetette azokat a bizonyos személyi kérdéseket, amelynek alapján kommunistákat bocsátottak el és ellenük indítottak vizsgálatot, és abban mint vezető tevékenykedett, valamint az a ténykedése, hogy törvényellenesen összehívja a már akkor törvényen kívül helyezett munkástanács tagjait, továbbá hogy a csornai vb szétverésében közreműködött, megvalósítják a BHÖ 1. pont 1. bekezdésében felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettét. Az pedig, hogy a gondjaira bízott és a MDP tulajdonát képező gépkocsit Klauz Sándornak adta, amit az ország területéről kivittek és nem került vissza, megvalósítja a társadalmi tulajdon védelméről szóló tvr. 4. §-ában felvett társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének bűntettét. Dr. Csincsák Endre vádlott azzal a tevékenységével, hogy előmozdította, segítette a munkástanács népi demokratikus rendünk ellen irányuló tevékenységét éspedig azzal, hogy bizonyos, a népi demokrácia számára megbízható személyek eltávolítását javasolta és tevékenyen közreműködött abban, hogy a szakszervezeti taggyűlésen a kormány ellen irányuló sztrájkot megszavazták, megvalósítja a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, illetőleg mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettét. Vádlottak valamennyien azzal védekeztek, hogy magukkal vitte őket az az áradat, amelyet 1956. október 26-án az ellenforradalom elindított. Ellenállni nem voltak képesek, mert megállni nem volt módjuk. Arra kérték a bíróságot, hogy ezt ne a mai szemmel - amikor már mindent tisztán látunk - értékelje, hanem próbálja beleélni magát azokba a viszonyokba és az akkori körülményeknek megfelelően vizsgálja azt. A népbíróság ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a vádlottak tevékenysége szerves része volt annak a mozgalomnak, amelyet a népi demokratikus rend megdöntésére az ellenforradalmi elemek országos viszonylatban megindítottak. Nem kétséges, hogy ezek az ellenforradalom által létrehozott szervek az államhatalom és államigazgatási szervekkel szemben az ellenforradalom céljait szolgálták. Feladatuk az volt, hogy előkészítsenek egy olyan államhatalmi rendszert, olyan kormányt, amely az ellenforradalom céljainak megfelelően a népi demokratikus rendszer helyébe egy más magántulajdon alapján álló rendszert hoz létre. Hogy az így elindított mozgalom mennyire ellenforradalom volt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy nem ismerték el a párt és a munkásosztály vezető szerepét és a munkáshatalmat jelképező vörös zászlót, ötágú csillagot, a párt és a demokratikus szervek tábláit, a népi demokráciát jelképező jelvényeket összetörték, szétzúzták.

50 A vádlottak által létrehozott szervek, amelyeken belül működtek, részei az egész országra kiterjedő ellenforradalmi szerveknek, tehát attól el nem szakíthatok, attól nem függetleníthetők. Ez pedig annyit jelent, hogy a vádlottakat nem az áradat sodorta magával, hanem maguk voltak az áradat, amely a többi embereket, a becsületes dolgozók tudatlan rétegét magukkal sodorták.