Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

Ezt a bíróság a vádlott tagadásával szemben Lautner István, " Péntek Lajos és Tihanyi Lajos

34 tanúk vallomása alapján állapította meg. Azt, hogy a vádlott ezen esetben vezető szerepet töltött be, bizonyítja az a tény is, hogy nála a nemzeti tanácsnak erre utaló megbízólevelét Szigethy Attila aláírásával Kónya honvédfőhadnagy látta. Azt pedig, hogy a vádlott ellenséges érzülettel viselkedett az AVHsokkal szemben, nem enyhíti az sem, hogy a tömeg által bántalmazott Kapor VM dolgozót kórházba segítette a Wippon kocsival vinni.

35 A gumipince keresésénél durván felelősségre vonta és azzal fenyegette meg a jelenlévő beosztottakat, hogy amennyiben nem fedik fel annak hollétét, a tömegnek lincselésre fogja kiadni őket. Ugyanezt a tényt támasztja alá az AVH-sok őrizetbe vételénél való közreműködés is. Krecz őrnagy vallotta, hogy Berger több esetben is érdeklődött a helyőrség által őrizetbe vett BM beosztottak iránt. De az is, hogy a vádlott Tihanyi Lajos százados lakására, illetve tartózkodási helyére való kísérése után másnak a tudomására hozta, hogy házi őrizetben van, illetve őt bejelentette a nemzeti tanácsnál. De ezt bizonyítja az is, hogy az AVH-tól való telefonálása alkalmával a vádlott azt mondotta, hogy erről a piszkos ÁVH-ról telefonál.

36 Tehát a vádlottnak ilyen irányú védekezése nem helytálló, mert a felmerült bizonyítékok azt igazolják, hogy a vádlott ténykedései nem az ő általa felvetett cél elérésére irányultak. A vádlott ezen magatartásának az volt a célja, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy a népi demokratikus rendszerünk egyik erős bázisát, az Államvédelmi Hatóságot

37 leszereljék, annak tagjait harcképtelenné tegyék és ezzel egy olyan mozgalomnak nyújtott vezető tevékenységet, amelynek célja az államrend megdöntése volt. Berger Sándor tagadta azt is, hogy neki a Dunántúli Nemzeti Tanácstól megbízatása lett volna. A dunántúli hadsereg megszervezésére azt adta elő, hogy valóban beszélt Juhász Lajos századossal és Domán János hadnaggyal, de nem a hadsereg szervezésének, hanem a társadalmi tulajdon széthordásának, lopkodásának megakadályozására irányuló polgári őrség megszervezésének a kérdésében. A népbíróság vádlott ilyen irányú állításával szemben Domán János hadnagy és Juhász Lajos százados vallomását fogadta el tényként, amelynek alapján megállapította, hogy a vádlott valóban tagja volt a Dunántúli Nemzeti Tanács által létrehívott hadseregszervező bizottságnak és hogy ebben tevékenységet nem fejtett ki, az nem rajta múlott, hanem az előbb említett tanúkon, akik szintén benne voltak a szervező bizottságban, és mivel ők látták ennek veszélyességét, ezért mindent elkövettek, hogy Bergert ebben a tevékenységében megakadályozzák.

38 Nem kétséges, hogy a dunántúli hadsereg létrehozása azt szolgálta volna, hogy az ország egészéből leszakadva így a Dunántúli Nemzeti Tanács vezetése alatt fegyveres erőt létesítsen.

39 Azért a vádlottnak ez a magatartása is, az előbbivel egyezően vádlott tagadásával, illetve érvelésével szemben büntettet valósít meg.