Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

Ezt a bíróság a vádlott tagadásával szemben Lautner István, " Péntek Lajos és Tihanyi Lajos 34 tanúk vallomása alapján állapította meg. Azt, hogy a vádlott ezen esetben vezető szerepet töltött be, bizonyítja az a tény is, hogy nála a nemzeti ta­nácsnak erre utaló megbízólevelét Szigethy Attila aláírásával Kónya honvédfőhad­nagy látta. Azt pedig, hogy a vádlott ellenséges érzülettel viselkedett az AVH­sokkal szemben, nem enyhíti az sem, hogy a tömeg által bántalmazott Kapor VM dolgozót kórházba segítette a Wippon kocsival vinni. 35 A gumipince keresésénél durván felelősségre vonta és azzal fenyegette meg a jelenlévő beosztottakat, hogy amennyiben nem fedik fel annak hollétét, a tömegnek lincselésre fogja kiadni őket. Ugyanezt a tényt támasztja alá az AVH-sok őrizetbe vételénél való közreműködés is. Krecz őrnagy vallotta, hogy Berger több esetben is érdeklődött a helyőrség által őrizetbe vett BM beosztottak iránt. De az is, hogy a vádlott Tihanyi Lajos százados lakására, illetve tartózkodási helyére való kísérése után másnak a tudomására hoz­ta, hogy házi őrizetben van, illetve őt bejelentette a nemzeti tanácsnál. De ezt bizo­nyítja az is, hogy az AVH-tól való telefonálása alkalmával a vádlott azt mondotta, hogy erről a piszkos ÁVH-ról telefonál. 36 Tehát a vádlottnak ilyen irányú védeke­zése nem helytálló, mert a felmerült bizonyítékok azt igazolják, hogy a vádlott ténykedései nem az ő általa felvetett cél elérésére irányultak. A vádlott ezen maga­tartásának az volt a célja, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy a népi demokrati­kus rendszerünk egyik erős bázisát, az Államvédelmi Hatóságot 37 leszereljék, an­nak tagjait harcképtelenné tegyék és ezzel egy olyan mozgalomnak nyújtott vezető tevékenységet, amelynek célja az államrend megdöntése volt. Berger Sándor tagadta azt is, hogy neki a Dunántúli Nemzeti Tanácstól megbí­zatása lett volna. A dunántúli hadsereg megszervezésére azt adta elő, hogy valóban beszélt Juhász Lajos századossal és Domán János hadnaggyal, de nem a hadsereg szervezésének, hanem a társadalmi tulajdon széthordásának, lopkodásának meg­akadályozására irányuló polgári őrség megszervezésének a kérdésében. A népbíró­ság vádlott ilyen irányú állításával szemben Domán János hadnagy és Juhász Lajos százados vallomását fogadta el tényként, amelynek alapján megállapította, hogy a vádlott valóban tagja volt a Dunántúli Nemzeti Tanács által létrehívott hadsereg­szervező bizottságnak és hogy ebben tevékenységet nem fejtett ki, az nem rajta múlott, hanem az előbb említett tanúkon, akik szintén benne voltak a szervező bi­zottságban, és mivel ők látták ennek veszélyességét, ezért mindent elkövettek, hogy Bergert ebben a tevékenységében megakadályozzák. 38 Nem kétséges, hogy a dunántúli hadsereg létrehozása azt szolgálta volna, hogy az ország egészéből lesza­kadva így a Dunántúli Nemzeti Tanács vezetése alatt fegyveres erőt létesítsen. 39 Azért a vádlottnak ez a magatartása is, az előbbivel egyezően vádlott tagadásával, illetve érvelésével szemben büntettet valósít meg.

Next

/
Thumbnails
Contents