Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Hatodik tárgyalási nap 7957. július 30.

Jegyzetek 1. Radics Ernő a titkársági csoport vezetője volt, felmerült vele szemben, hogy „állítólag ÁVÓ-val volt összeköttetésben." Ügyében a munkástanács fegyelmi vizsgálatot rendelt eL annak lezárultáig 75 %-os illetménnyel szabadságolták. 2. November 2-án volt a munkástanács ülése, amelyen elhatározták fegyelmi bizottság felállítását, ez a második szovjet intervenció előtti nap, november 3-án kezdte el az érintettek meghallgatását. 3. Ezeket a jegyzőkönyveket e keket elkészültéig nem sikerült fellelni. 4. A munkástanács november 2-án döntött egyes vezetők, köztük Babos János leváltásáról. Többször ez csak helycserét jelentett, az osztályvezető-helyettes került az osztály élére, az addigi vezető pedig a helyettes lett 5. A vizsgáló bizottság tagjainak feladata a vizsgálat lefolytatása, a felmerült vádak, kifogások megalapozottságának vagy alaptalanságának eldöntése volt, nem csupán az adminisztráció, a jegyzőkönyvek vezetése. Ehhez nem lett volna szükség a megyei tanács három jogvégzett tagjára. 6. A bizottságnak csak három tagja volt, a harmadik dr. Tóth Gyula. A tanú a jegyzőkönyvet vezető adminisztratív dolgozót is a bizottság tagjai közé sorolta. 7. Párttagok ellen pusztán párttagságuk miatt nem indult vizsgálat (sőt kép párttag volt a fegyelmi bizottságban), olyan ellen azonban igen, aki mindig túlhajtotta, túlteljesítette a párt elvárásait (Vizler Ernő). 8. Az alaptalanul megvadultaknak (vagy akik úgy gondolták, hogy semmit nem fognak tudni rájuk bizonyítani) érdekük volt a személyüket tisztázni képes eljárás lefolytatása 9. 1957 májusában Turi Németh Demetert is elbocsátották a megyei tanácstól, részint származása miatt, részint azért, mert tagja lett a megyei tanácson alakult munkástanácsnak, és ennek küldötteként november 4-e után részt vett a végrehajtó bizottság ülésein, megjegyzendő, hogy Turi Németh a munkástanácson belül nem játszott aktív, kezdeményező szerepet, így a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint nem volt szükséges büntetőeljárást indítani ellene. 10. A kommunista hatalom összeomlásával, a párt széthullásával légüres térbe kerültek az MDP szatellit szervezetei, felszámolásuk, megszűnésük október végére érthető volt. 11. A forradalom napjaiban újjáalakuló pártok vagy régi helyiségeiket, épületüket kapták vissza, vagy az MDP vagy annak valamelyik megszűnőben lévő intézménye épületét. 12. A pártok működésének engedélyezése és működésük alapfeltételeinek biztosítása a Szigethy Attila vezette nemzeti tanács joga és feladata volt Az országban másutt is a megye legfőbb forradalmi vezető testülete döntött az ilyen jellegű kérdésekben. 13. A személyzeti és ideológiai állásokat országszerte megszüntették a forradalom alatt 14. A tanú valójában a munkástanács alakuló, október 27-i üléséről beszél, itt merült fel a kommunista párt betiltásának követelése. 15. November 2-i ülésén a munkástanács arról hozott határozatot hogy Babos Jánostól Turi Németh Demeter vegye át a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetését. A tényleges cserére azonban a második szovjet agressziót követően már nem került sor. 16. Erre a szavazásra Babos János is hivatkozott vallomásában, a munkástanács dokumentumai között azonban nincs nyoma. Megjegyzendő, hogy Turi Németh Demeternek is az volt az érdeke, hogy minél inkább kisebbítse szerepét a forradalmi eseményekben.