Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Hatodik tárgyalási nap 7957. július 30.

17. Ezek az intézkedések meghaladták volna a munkástanács jogkörét, az ő feladatuk mindössze az őrizedenül hagyott (gazdátlan) vagyon és iratanyag megőrzésének biztosítása volt 18. Ezen szervezetek megszűntek a forradalom idején. Ennek kimondását vállalta fel a megyei tanács munkástanácsa. 19. Október 30-a Somogyvári Lajos puccskísérlete, a dunántúli konferencia, illetve a Dunántúli Nemzed Tanács megalakulása miatt nagyon fontos határnap a győri forradalom történetében. Czafit István menteni igyekezett Tóthékat, amikor arról beszélt, hogy meglátása szerint képtelenek voltak október 30-a után uralni, kányítani az eseményeket 20. Czafit Tóth Istvánokat védi, lényegében azt állítva, hogy nem folytattak hajtóvadászatot az államvédelmisek ellen, csak a felmerült ügyekben rendeltek el vizsgálatot. 21. Vagyis nem folyt olyan kiterjedt agitáció, amilyennel Tóthékat vádolták, hiszen a tanú semmi üyesmiről nem értesült 22. A tervbe vett racionalizálásokkal kapcsolatban javasolta Csincsák Endre, hogy ha elbocsátásra kerül a sor, elsősorban a szakmával rendelkező dolgozókat bocsássák eL mert ők könnyebben találnak új munkát, mint a jogvégzett liivatalnokok. Etr értette félre a tanú, vagy ebben a formában jutott el hozzá a hír. 23. A forradalom napjaiban szinte folyamatosan tüntettek a győri városháza előtt. 24. Beke Zoltán az élelmiszeripari osztály küldötteként volt tagja a megyei tanácson alakult munkástanácsnak 25. Beke Zoltán tanúvallomásának e része nehezen érthető, hiszen szavai szerint ugyanazok választották meg akik bizalmatlanok voltak vele szemben. Mindazonáltal a november 2-i ülésen felmerült egy hasonló eset, amikor a tervosztály dolgozói szerették volna visszahívni azt, akit a munkástanácsba delegáltak. Kívánságukat a munkástanács vitát követően utasította vissza, hogy „miért nem volt az osztály dolgozóinak annyi önérzete, hogy felszólaltak volna nyíltan a választáskor." Mindez valószínűleg csak a tanú magyarázkodása, hogy miként lett a munkástanács tagja. 26. Az október 31-én megválasztott munkástanácsban hatan vallották magukat pártonkívülinek (tanú sem vállalta, hogy ő a kommunista pártot képviseli a tanácsban). 27. Duch István, a megyei tanács sajtóelőadója nem volt tagja a megyei tanácson alakult munkástanácsnak. 28. Duch István rosszul emlékszik, nem volt tagja sem az október 27-én, sem a 31-én megválasztott munkástanácsnak. Részt vett ugyan utóbbi (kibővített) ülésén (november 2-án, vagyis éppen egy-két nappal a választást követően), amelyen elsősorban az országba érkező segélyszállítmányok fogadásáról, raktározásáról, biztosításáról és továbbszállításáról volt szó, de ezen az ülésen összesen 27-en vettek részt, jóval többen, mint ahány tagja volt a munkástanácsnak. A megbeszélésen részt vett a november 2án elbocsátott Babos }ános, valamint Dávid István szakszervezeti elnök is, ami megerősíti, hogy az ülésen nem csak a munkástanács tagjai voltak jelen. 29. Október 31-én, a munkástanács újjáválasztásakor utólag került Surányi Jenő a dolgozók javaslatára a testületbe. O is pártonkívülinek vallotta magát. 30. Csincsák és GönczöL valamint Farkas Kálmán is tagja volt a munkástanácsnak, vagyis távollétük azt erősíti, hogy a megbeszélés nem a de jure már nem létező munkástanács ülése volt. Ugyanezt bizonyítja, hogy azon részt vett a szakszervezeti bizalmi, Dávid István, aki ugyancsak nem volt tagja a munkástanácsnak.