Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ötödik tárgyalási nap 7957. július 29.

vább szállításának megszervezése volt az egyik legfontosabb feladata. 48. Tóth István valójában azt kérte, hogy amennyiben bírja még a dolgozók bizalmát, újból őt válasszák meg elnöknek, de nem jelentette ki, hogy továbbra is ő a munkástanács elnöke. 49. A Győri Nemzeti TanácstóL 50. Markó Gyula nem volt győri. Az ötvenes években általános volt, hogy a tanácsok élére nem helybék' embereket állítottak, akik zökkenőmentesen végrehajtották a központi utasításokat. 51. Jobbágy Kálmán és Tímár Ottó. A munkásság küldöttei pecséttel ellátott, aláírt meghatalmazással érkeztek a városi és a megyei tanácshoz. 52. A gyorsírói jegyzőkönyv nem tartalmaz utalást arra, hogy a november 11-i vbülésen a kooptálással kapcsolatban kikérték volna Csincsák Endre véleményét Tóth István, akkor még mint a megyei tanácson akkuit munkástanács elnöke vetette fel a törvényesség kérdését, és az ő indítványára kérték ki a Minisztertanács állásfoglalását. 53. A megyei tanács végrehajtó bizottsága már első, november 11-i ülésén tárgyalt a megye közellátási helyzetéről. 54. A végrehajtó bizottság régi tagjai sem folytattak politikai jellegű vitát Bergerrel 1956 december közepéig. A fennmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint Markó Gyula november-decemberben sokkal inkább támogatta a munkásküldötteket, semmint politikai csatározásokat folytatott volna velük. 55. Markó Gyula 1956 novemberében sokkal inkább segített politikai befolyáshoz juttatni azokat a személyeket, akik a forradalom idején a lakosság bizalmából jutottak politikai szerephez, semmint szétverni igyekezett volna a csornai nemzeti tanácsot 56. Berger Sándort valóban a városi tanácshoz delegálták a győri munkások, és csak véletlenül került a megyei tanács végrehajtó bizottságába. (Győr, 1956. II. 248. o.) 57. Még november 4-e előtt lakott néhány napig Markó Gyula Csincsákéknál. Kettejük között a munkatársinál szorosabb kapcsolat volt, mindkettejüknek Ravazdon volt szőlőjük, és Csincsák segítette a jogi egyetemet ekkor végző Markot a tanulásban. 58. December elején még hivatalban maradtak a munkásság küldöttei, sőt Tímár Ottót ekkor választották a megyei tanács egyik elnökhelyettesévé. 59. November 6-án nem tartott hivatalos ülést a megyei tanács végrehajtó bizottsága. 60. November 6-án nem szűnt meg a megyei tanácson alakult munkástanács, csak funkciója változott meg a nemzeti tanács megszűntével, és azáltal, hogy a végrehajtó bizottság ismét megpróbált dolgozni (11-én kiegészülve a munkásság küldötteivel). Tóth István és Turi Németh Demeter (majd később helyette Csincsák Endre) november végéig mint a munkástanács küldöttei vettek részt a végrehajtó bizottság ülésein. 61. Éppen Markó Gyula javaslatára egészítették ki a végrehajtó bizottságot a munkásság küldötteivel, noha elképzelhető, hogy november 10-én, amikor a küldöttek először jelentkeztek a megyei tanácson, Gönczöl Gyula javasolta kooptálásukat. November 11-én Markó Gyula javasolta, „hogy a vb első napirendi pontként egészítse ki a végrehajtó bizottságot, töltse be azoknak a helyét, akiket a dolgozó nép, illetve a munkástanácsok egyes helyekről eltávoKtottak. Helyüket Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár város munkásküldötteivel töltsék be." 62. Már november 11-én előre meghatározott napirendi pontokat tárgyalt a végrehajtó bizottság. Ezek meghatározásába Bergernek