Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ötödik tárgyalási nap 7957. július 29.

jogilag ugyanakkora beleszólása volt, mint a végrehajtó bizottság többi tagjának, a gyakorlatban azonban valóban sokszor előfordult, hogy a vb Berger javaslatai alapján állította össze üléseinek napirendjét. 63. Az ügyészség és a rendőrség vezetőjének meghallgatását valóban Berger Sándor vetette fel. A törvényesség betartásának (vagyis a letartóztatásoknak, elhurcolásoknak) a kérdése rendkívül fontos volt, hiszen a munkások ahhoz is kötötték a munka felvételét hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. A végrehajtó bizottság november 12-i ülésén tiltakozott Berger az ellen, hogy az államvédelmisek a rendőrséggel együttműködve vesznek részt a letartóztatásokban, és hogy a rádiót szovjet katonai segítséggel az MSZMP igyekszik befolyása alá vonni. 64. Földes Gábor nevét Kéri József megyei ügyész említette először a november 12-i vb-ülésen, akit Berger arra kért fel, hogy tájékoztassa a végrehajtó bizottságot arróL hogy a letartóztatások során mennyiben tartották be vagy hágták át a rendőri szervek a fennálló törvényeket 65. Schlaffer Ferenc tájékoztatója után Berger Sándor javasolta, „hogy a vb tovább ne tárgyalja ezt a kérdést, hanem hozzon határozatot a kivizsgálásra, és jelöljön ki egy küldöttséget, akik kimennek Csornára, hogy a forradalom vívmányainak megfelelően rendet csináljanak, mert már egyszer meg lett mondva, hogy mit kell csinálni." Berger javaslata alapján a végrehajtó bizottság Markó Gyula előterjesztésére hozott határozatot bizottság kiküldéséről. Az MSZMP képviseletében sem Sárosi János sem Takács András nem vett részt a végrehajtó bizottság november 19-i ülésén. 66. November 7-én a kormány az államigazgatási szervek jogállásának (köztük a tanácsok) jogállásának visszaállításáról rendelkezett. Ez érkezhetett meg 10-én Győrbe. 67. Dejcző Károly a rendőrség politikai nyomozó osztályán dolgozott 68. Tóth István a gyorsírói jegyzőkönyv szerint a következőket mondta a noveniber 11-i vb-ülésen a kooptációval kapcsolatban: „Maradjunk a törvényes formák között, a kiegészítők [a munkásság küldöttei] tanácskozási joggal vannak itt [...] mi a [megyei tanácson alakult] munkástanács részéről se mint vb-tagok veszünk részt az ülésen, hanem tanácskozási joggal, éppen úgy, mint az ügyészség vezetője. A régi megválasztott tagok a vb-tagok, a többi tanácskozási joggal van itt. 69. 1949-ben Markó Gyula Győr polgármestere volt 70. A végrehajtó üléseken Csincsák Endre kezdetben mint a megyei tanács jogtanácsosa vett részt 71. A rendőrség képviselője a végrehajtó bizottság második, november 12-i ülésén számolt be. Az előző ülésen valóban Berger Sándor javasolta meghallgatását a törvénytelen letartóztatásokkal kapcsolatban. 72. Ezen a ponton nyilvánvaló, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről felvett gyorsírói jegyzőkönyv nem az eredeti felszólalásokat tartalmazza, hiszen eszerint Markó Gyula javasolta, hogy „a vb részéről menjen ki: Berger Sándor, dr. Gönczöl Gyula és dr. Tóth István", márpedig minden érintett úgy emlékezett, hogy Gönczöl Gyula helyett eredetileg Markó Gyula lett volna a küldöttség vezetője. A megyei pártbizottságnak dátum nélkül írt jelentésében Schlaffer Ferenc is azt írta: „a vb-ülésen Markó Gyulától azt a feladatot kaptuk, hogy másnap, 20-án délelőtt tíz órára hívjam össze a 11 tagú nemzeti tanácsot, a járási tanács 11 tagú munkástanácsát és a járási vb tagjait"