Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ötödik tárgyalási nap 7957. július 29.

31. November 2-án Menyhárt Éva a munkaerő-gazdálkodási osztály képviseletében vett részt a munkástanács ülésén. Az államvédelemnek valóban volt egy „Pesti" fedőnevű ügynöke Győrben. 32. A munkástanács ezen hír alapján azonnali hatállyal elbocsátotta Pesti Jánost. Tóth István utólag azért tartotta hibásnak a határozatot, mert nem találta kellően megalapozottnak a Pesti ellen felhozott vádat 33. Nem a győri vagongyár határozott a két napos sztrájkról, hanem a KMT, a győriek csak csatlakoztak a budapesti felhívásához. 34. Pesti is arról beszél, hogy Tóth István agitált Csincsák mellett mégis azzal vádolja utóbbit, hogy magát választatta a szakszervezet elnökévé. 35. A listán számos név szerepelt (az osztályok jelöltjei), mindössze az elnök nevének a helyét hagyták üresen. 36. November végén még valóban oly mértékben voltak urai a munkástanácsok az egyes munkahelyeknek, hogy ők döntöttek a dolgozók elbocsátásáról vagy felvételéről. A megyei tanácson tartott szakszervezeti választás idején azonban már fordulóban volt a kocka, a munkástanácsok befolyása a kormányzat megszorító intézkedései és a karhatalom erősödése következtében viszszaszorulóban volt, a párt ismét kezdte hatalma alá hajtani az országot Rosszindulatú és megalapozatlan állítás, hogy aki de nov. 10-én szembefordult volna a munkástanáccsal, az saját állását tette volna kockára. 37. Mezei Józsefet, Pesti Jánost, valamint az egészségügyi osztály vezetőjét, Váradi Andort bocsátották el azonnali hatállyal. Pesti János elbocsátását később hatálytalanította a munkástanács. 38. November 21-én született meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a munkástanácsokról, amely csak termelő üzemekben engedélyezte ilyenek működését A kormány tehát (ekkor még) nem feloszlatta a munkástanácsokat, hanem csak azok egy részének működését engedélyezte. 39. Tóth István magatartása súlyosbító körülményt jelent az első fokú ítéletben. 40. Jogi szempontból Tóthnak igaza volt A megbeszélés nem a munkástanács hivatalos ülése volt, arról nem vettek fel jegyzőkönyvet mindazonáltal egyértelmű, hogy az egykori munkástanács tagjai arról beszéltek, milyen formában tudnák folytatni közös tevékenységüket a forradalmi követelések megvalósítása érdekében. 41. Az ötvenhatos perekben általános volt a vádlottak karrierizmusával, törtetésével indokolni tetteiket. 42. Valamivel kevesebben, hozzávetőleg száznyolcvanan, de a dolgozók döntő többsége akarta Csincsákot szakszervezeti elnöknek. 43. Markó Gyulát 1957-ben leváltottak a megyei tanács éléről, és rendőrségi vizsgálat is indult ellene a forradalomban való részvétele miatt, többeket kihallgattak személyére, de ügye nem jutott el a vádemelésig. 44. A munkástanács alakuló ülésén még nem választottak elnököt 45. A nemzeti tanácstól erre nem érkezett utasítás, azonban a lépés logikus volt, szerte az országban megindult a forradalom idején alakult helyi hatalmi testületek átalakulása pártok szerint Az is igaz, hogy a nemzeti tanács egyes tagjai részéről is érte bírálat a megyei tanácsot, amiért annak összetétele nem tükrözi az elmúlt napokban bekövetkezett nagy horderejű változásokat. 46. Azaz a Szigethy Attila vezette nemzeti tanács. 47. A munkástanács feladata nem korlátozódott a nemzeti tanács gazdasági ügyeinek intézésére, jóllehet valóban az országba érkező segélyek elosztása, őrzésének és to-