Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Ötödik tárgyalási nap 7957. július 29.
16. Egy értekezletnek nem lehet két levezető elnöke, így Berger Sándor sem volt az. Az értekezletet Markó Gyula tanácselnök vezette, Schlaffer vagy azért emlékszik így, mert Berger viszonylag többször szólt hozzá, vagy a vádat alátámasztó magatartásával saját ítéletén akart könnyíteni. 17. Feltehetően annyira kiforgatták Berger egykori szavait, hogy már maga sem ismert rá. Feltehetően valóban tett olyan javaslatot Székely Sándornak, hogy ne akarjon a végrehajtó bizottság elnöke lenni, elégedjen meg annyival, hogy befolyásolja a tanácselnököt, hogy nyomást gyakorol rá. 18. Szabó Józsefet a Király István és társai ellen indított eljárásban első fokon hatévi börtönbüntetéssel sújtották, amit másodfokon négy évre mérsékeltek Szabó József ügye vizsgálati szakban, maga előzetes letartóztatásban volt vallomásának megtételekor. Az ügy bírósági tárgyalása 1957. október 22-én kezdődött 19. Rajkán Csornához hasonlóan feszült volt a helyzet. Nov. 6-án a nemzeti tanácsból és a régi végrehajtó bizottságból újjáalakult a vb, ezt azonban a november 10-i kormányrendelet után már nem akarták elfogadni a régi funkcionáriusok, akik teljhatalmuk visszaállítását követelték. A rajkaiak Király István vezette küldöttsége november 16-án kereste fel a megyei tanácsot, hogy állásfoglalását kérje. Tóth István (Markó Gyula tanácselnökkel egyetértésben) azt a választ adta, hogy nem kell megtartani olyan funkcionáriust, aki nem élvezi a lakosság bizalmát. 20. November 6-án. Király István volt az október 26-án megalakult nemzeti tanács elnökhelyettese, akit a november 6-án újjáválasztott végrehajtó bizottság elnökévé választott a falu lakossága. 21. Galgóczy Gyulát két év börtönbüntetésre ítélte a Győri Megyei Bíróság, ítéletét a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság megerősítette. 22. Győrffy Péternek csak annyi szerepe volt, hogy az ő gépkocsiján utazott fel a küldöttség Győrbe. Ismereteink szerint nem indult ellene büntető eljárás. 23. Szabó Józseffel a nyomozati vagy vizsgálati szakban felvett jegyzőkönyv nem található a per iratai között. 24. Bisztri János intervenciója után Lombos Ferenc számon is kérte a megyei tanácson a csornai végrehajtó bizottság leváltását, Beró és Bisztri kibuktatását. 25. Berger Sándort valóban a győri munkásság delegálta a megyei tanács végrehajtó bizottságába. 26. November végén már szerveződőben volt Győrben a karhatalom, de a kádánsták még távolról sem voltak annyira harciasak, mint az eljárás idején, 1957 nyarán. 27. Amennyiben valóban ilyen határozat született volna, még annyira sem lehetett volna felelősségre vonni Berger Sándort és Tóth Istvánt azért, amit Csornán tettek 28. Ezen a címen Bisztri lános útiköltségét a perben elítéltekkel fizettetik meg. 29. Berger nemzeti tanácson a győri, illetve a Dunántúli Nemzeti Tanácsot érti, amelyek valóban megszűntek november 4-ével. A kisebb településeken, elsősorban a községekben azonban néhány napos szünet után tovább működtek a forradalom idején megalakított helyi hatalmi szervek, testületek, így Csornán is. 30. Eufemisztikus megfogalmazása annak, hogy a forradalom napjaiban nem mert Győrben maradni. Egyetlen adat sem merült fel arra, hogy október 26-án valakit ne engedtek volna be a megyei tanácsra. 26-án délelőtt a megyei tanács épületében gyülekezett a megye és a város régi vezérkara, innen vitték át őket a tüntetők a győri városházára.
