Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Ötödik tárgyalási nap 7957. július 29.

Jegyzet 1. Patyi Sándor a Richards igazgatója volt. Igazgatói tisztéről már 1956. október 26-án lemondott, lemondását december 10-én majd 1957. január 11-én is megismételte. Ez utóbbi alkalommal közölte, hogy kinevezése kívánsága ellenére történt, kijelentette, hogy e feladat ellátásához „hosszabb gyakorlatra és nagyobb áttekintő képességre van szükség." Őt a korábbi főmérnök, Rudolf László váltotta fel az igazgatói székben január 17-én. 2. A bírósági iratok között nem maradt fenn a védelem indítványa, így nem lehet tudni, kik voltak azok a javasolt tanúk, akiknek meghallgatását a bíróság nem tartotta szükségesnek 3. Klauz Sándor ellen éppen azért emeltek vádat, mert a forradalom napjaiban kiutazott Ausztriába. Tóth István ellen az volt az egyik vádpont, hogy ehhez az úthoz ő biztosította a gépkocsit, így Klauz nem beszélhetett olyan eseményről, amellyel egyidejűleg ne szólt volna olyasmiről, amiben ő is érintve ne lett volna. Klauz első fokon kapott ítélete ellen az ügyész halálbüntetésért fellebbezett. 4. Vagyis gyerekkorától, hiszen Klauz 1923ban született. 5. Mithay Sándor muzeológus történészi kutatásai érdekében akart Bécsbe kijutni. 6. Timaffy László ugyancsak a Bauerbunddal ment tárgyalni, a mezőgazdasági kisüzemek gépesítéséről. 7. Klauz Sándor Győrzámolyban lakott. 8. Idei László volt a gépkocsi sofőrje. 9. A gépkocsi még 1956-ban visszakerült Magyarországra. 10. Schlaffer Ferenc ellen éppen az volt a vád, hogy a november 20-i csornai gyűlés után is a helyén maradt, illetve a járási tanács elnökeként része volt a járás tanácsainak újjáválasztásában, korabeli büntetőjogi szóhasználattal: szétverésében. 11. A küldöttség összeállítása jól tükrözi egyfelől a pillanatnyi erőviszonyokat, másfelől a Csornán kialakult helyzet bonyolultságát A küldöttség vezetője Markó Gyula, a megyei tanács elnöke volt, Tóth István a megyei tanács munkástanácsát, Berger Sándor pedig a munkástanácsok vezetése alatt álló győri munkásságot képviselte. Ezt mutatja, hogy Markot — más irányú elfoglaltsága miatt, neki Pozsonyba kellett utaznia aznap a megyei tanács egy másik magas rangú funkcionáriusa, a végrehajtó bizottság titkára, Gönczöl Gyula helyettesítette. 12. Vagyis Berger nem a párt politikai, hanem pusztán gazdasági szerepe ellen szólalt fel. Ez a követelés még 1956. decemberben is általános volt Magyarországon. Schlaffer tanúvallomása az egyik legfontosabb forrása, hogy miről beszélt Berger Csornán. 13. 1956 decemberben valóban az egyik munkásküldött Timár Ottó lett a megyei tanács elnökhelyettese. 14. Beró Ferencet november 20-án kiszavazták a csornai járási végrehajtó bizottságból, ám egy helyet fenntartottak - Tóth István javaslatára a párt számára, és az MSZMP Beró Ferencet delegálta. 15. A forradalom napjaiban alakult nemzeti tanácsok — noha megválasztásuk nem a demokratikus elvek száz százalékos betartásával történt — a tanácsok végrehajtó bizottságainál összehasonlíthatatlanul inkább bírták a lakosság bizalmát, a munkástanács pedig a járási tanács apparátusából, dolgozóiból alakult Nem csorbult a demokrácia azáltal sem, hogy a végreható bizottság tagjait kiküldték a teremből akkor, amikor az ő személyükről döntöttek.