Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Negyedik tárgyalási nap 7957. július 27.

Tóth a választást megelőzően azt is mondta, hogy pártnak is fenn kel tartani egy helyet, mert erre törvény van. Tudtommal a vb-ba bekerült egy KTSZ tag és egy egyéni paraszt is. A választás lebonyolítása után a csornai vb elnöke azt mondta, hogy egyes helyekre menjünk ki. így kint voltunk Maglócán, Szil és Szany községekben. A községekben nem volt semmi, általában a tanácsházak mindenütt be voltak zárva. Innét hazajöttünk Győrbe. November végén megjelent egy rendelet arról, hogy a munkástanácsok a hivatali szerveknél illegális szerveknek tekintendők. A csornai választás ezt követően történt. Valószínű a vádlottak is tudtak erről a rendeletről.

19 Ügyész kérdésére tanú: én láttam azt, hogy a munkástanács átvette a vb feladatkörét. Erről jogszabály nem volt, de pillanatnyilag a vb elnök és vb nem funkcionált, így a munkástanács látta feladatát. Intézkedési jogköre tehát volt a munkástanács elnöknek, amely egybeesett a vb elnök feladatkörével. November 4-e után még mindig javaslattevő joga volt a munkástanács elnöknek, körülbelül november 10-ig.

20 Tóth István vezette le az üléseket, a napirendi pontokat ő vetette fel. Az üléseken az általa felvetett határozati javaslatokat igyekezett elfogadtatni. Nem mindenki követelte a második munkástanács választáson a titkos szavazást. Hangzottak el olyan megjegyzések, hogy azért legyen titkos a választás, mert nem mindenki merte nyíltan megmondani a véleményét. Tóth azt mondta az egyik értekezleten, hogy az ország életében fontos szakaszhoz érkeztünk el, amikor meg kell nézni, hogy a vezetők hogyan fogják ellátni munkájukat és egyes embereknek a politikai magatartását ki kell vizsgálni. Feltehető, hogy Szigethy Attiláékkal Tóth kapcsolatot tartott. Berger a vb üléseken nagy slunggal fejtegette álláspontjait és indokolta is azokat. Kellő tájékozottságot árult el magáról, bár kihangsúlyozta azt, hogy ő az államigazgatási kérdésekhez nem tud hozzászólni. Ennek ellenére csaknem minden kérdéshez hozzászólt és megmondta a maga véleményét persze úgy, mint ha az a munkások véleménye lenne. Vele kapcsolatos ügyészségi vallomásomban előadott véleményemet most is fenntartom. Tóth István szereplése kapcsolódott Bergeréhez. A vele kapcsolatban elmondottakat is fenntartom. Tóth egyik gyűlésen - az időpontra nem emlékszem - azt fejtegette, hogy a szovjet csapatok ne legyenek itt. Ezt a függetlenséggel kapcsolatosan mondotta el. Én úgy látom, hogy mi akkor, abban az időben Csornán a nemzeti bizottságot nem tudtuk volna szétverni. Tóth Csornán a neveket olvasta és Székely mindegyik név után azt mondta, hogy „nem kell, nem kell." Az első munkástanács megválasztását Csincsák és Cseh István vetették fel. Úgy látszott, hogy Csincsáknak és Tóth Istvánnak volt közük egymáshoz. Csincsákkal kapcsolatban elmondott ügyészi vallomásomat is fenntartom.