Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Aradi Gábor: Népszerű játékok és szenvedélyes játékosok Tolna megyében a

lenséget büntették, melynek során a játékszer gyúlékony anyag közelébe kerülhetett.

6 A bíróság előtt szereplő játékok másik nagyobb csoportját a tiltott szerencsejátékok, - korabeli nevükön - a hazárdjátékok alkották. Az esetek ismertetése előtt szükségesnek láttam röviden bemutatni, a fogalom nyelvi, történeti és törvényi hátterét. A bemutatás során a címben megjelölt időkorlátot átléptem. A szerencsejáték egyik legősibb és legelterjedtebb eszköze volt régen a kocka. Erre utal a francia hasard

7 szó is, melynek első jelentéseként a kockajátékot tartják nyilván. Azonban nem a francia nyelv volt az őshazája a vizsgált szónak, hiszen ide az arab nyelvből került át. Ezért a fogalom egyik legelső alakja az arab az-zahr lehetett, mely a nép nyelvében kockajátékot jelentett. A hazárd szó különben a magyar nyelvbe többszöri átvétellel, a franciából és a németből került. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a hazárd kifejezés a házsárt szavunkkal is kapcsolatban van. Ezzel ugyanis egyrészt a kockát és a kockajátékot is jelölhették. Másrészt a házsártos jelző, (annyi mint civakodó) szavunk kialakulása pedig abból a megfigyelésből eredhetett, mely szerint a kockajátékosok a játék hevében veszekedni, civakodni szoktak.

8 A XX. század elején (a Révai lexikon 1913-as kiadása szerint) a kártya is felzárkózott a kocka népszerűsége mellé. A szócikk szerzője szerint a szerencsejátékok tárgya lehetett még báb, színes baba, színes golyó is. Ma persze ehhez már hozzávehetjük a rulettet, és az úgynevezett félkarú rablókat, játékgépeket és minden más olyan alkalmatosságot, melynek a célja a pénz kicsalogatása a polgárok zsebéből. Mi tekinthető szerencsejátéknak? Ezt pontosan meghatározta már az 1791. évi XXXI. te, mely a magyarázatot mindjárt beleágyazta a tiltó rendelkezésbe. ,¿4 szerencsejáték ... eltiltatván, azon kínos következmények elhárítása végett, melyek a játékokból egyes emberekre, sőt gyakran a közre is erednek, (értsd: a köznek is anyagi kárt okoznak- AG.) a közönségesen hazárdnak nevezett fáraó és kocka és mindenféle játékok, melyben minden a véletlentől függ ... ."

9 Szerencsejáték tehát minden olyan véletlenre alapozott társasjáték, melyben az ellenfelek egymással szemben anyagi előnyökre tesznek szert. Az ezután következő száz évben a szerencsejátékokkal több törvény és rendelet is foglalkozott. Megemlítendő az 1852. évi május 27-i törvénykönyv,

10 az 1879. 6 TMÖL SZVKB C/409/1855, C/160/1857. 7 Ezen kívül témánkkal kapcsolatban a következő jelentései vannak még a szónak: véletlen, szerencsés eset, veszély, kockázat, rizikó. Forrás: Eckhardt Sándor Francia-magyar szótár Akadémiai kiadó Budapest. 1981. 8 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. kötet (H-Ó)Akadémiai Kiadó Budapest. 1970. 77., 78. 9 II. Lipót 1790. évi dekrétuma. 31. cikkely. 1740-1835. évi törvénycikkek Budapest, (1790. évi dekrétum) 1901. 181. p. 0 1852. május 27. Büntetőtörvénykönyv a büntettek, vétségek és kihágásokról. Büntető bíróságok illetőségét tárgyaló rendeletek és Sajtórendtartás az Ausztriai Császárság számára Bécsben, 1853. (Továbbiakban: Btk., 1852.) A szerencsejátékokról szóló paragrafusok. A törvénykönyv megjelenése után két évvel a belügy-, az igazságügy- és a pénzügyminiszter 1854. szeptember 27-i rendeletében felsorolta tiltott játékokat is. Ezeket az alábbiakban felsorolom. A szavak helyesírásánál a néhány esetben korabeli írásmódot használtam, fáraó, basette, kocka, passadieis, lansquenet, quince