Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
H. Orlóczi Edit: Utazócirkuszok Magyarországon a
Az Állami Artistaképző Iskolában (ma: Intézet), valamint a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalatnál születtek tanjegyzetként vagy „PR"-célzattal különféle kompilációk és fordítások, elsősorban a szovjet és NDK-szakirodalomra támaszkodva, ezek azonban igen kevéssé megbízható, illetve ellenőrizhető anyagok. Az alapkutatásoknak első lépésben minél több primer forrást kell hozzáférhetővé tenniük, dokumentumokat feltárni és osztályozni. A szerencsés véletlenek egybeesése folytán a korszak magyarországi szaksajtója nemzetközi viszonylatban is kivételesen gazdag. Az Internationale Artisten Revue (illetve 1890-9l-es elődje, a Budapester Universum melléklete, az Oesterr.-Ungar. Artisten Zeitung) teljes rendszerességgel jelent meg tíznaponként, egészen az első világháború kitöréséig. Ez a szaklap terjedelmében és rovatainak számában folyamatosan bővült. A többi kiadványból csak szórványosan maradt meg egy-egy példány (Artista Lap, Artista Világ, Artista Közlöny). Ebből a korszakból maradtak fenn legnagyobb számban írásos plakátok és műsorfüzetek is 3 . Az 1980-as években kezdtem a kutatásaimat, az Országos Széchenyi Könyvtár teljes cirkuszi anyagát feldolgoztam munkámhoz. Ekkoriban a Plakát- és Kisnyomtatvány tárban a grafikai plakátokat és a műsorfüzeteket gyűjtötték, és néhány szöveges plakátot, a szöveges plakátok zöme a Színháztörténeti Tárban volt található. Az elmúlt 5 évben kezdték el az ömlesztve tárolt anyagoknak a katalogizálását, a munka még nem fejeződött be teljesen, ezért az eredeti rövidítéseimmel adom meg a hivatkozásokat (P1T, SztT) 4 . A Magyar Országos Levéltárban a mutatók alapján nem sikerült adatra bukkannom. A Budapest Fővárosi Levéltár (BFL) tárgymutatóiban sem található ugyan cirkusz-utalás, de a névmutatók alapján nagy számban találtam a már ismert személyekre vonatkozó dokumentumokat. Az Állami Artistaképző Intézet, a Színházi Intézet és a Központi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményeit használtam még fel az általános cirkusztörténeti és szakmai tájékozódásnál. A kutatási terület körülhatárolása A Történeti Etimológiai Szótár szerint a cirkusz kifejezés (mint szórakoztató üzem; „Zirkus") először 1850-ben fordult elő. Az elnevezés a századforduló tájékán válhatott általánossá. A vizsgált korszak első felében a „lovarda", „műlovarda", „hippodrom" kifejezések fordultak elő gyakrabban, a második felében már a cirkusz valamely változata. A váltás a budapesti magistratuson azon az 1907-es iraton mutatkozik meg látványosan, melyen a „lovarda" kifejezést mindenütt áthúzták, és az áthúzás fölé került a „cirkusz" szó. 5 A Pallas Nagy Lexikona cirkusz címszó alatt a következőket közli: „A modern C. arra a célra emelt színházszerű épület, hogy abban a lovagló, lóidomító, gimnaszti3 Az OSzK Színháztörténeti Tár gyűjteményében több mint kétezer plakát van a XIX/XX. sz. fordulójáról, az ezredfordulóról, tehát az utóbbi 25 évből viszont csak néhány tucat. 4 Ma már akár a helységnév, akár a cirkusz neve alapján is könnyen megtalálhatók a plakátok. 5 BFL 246587/1907
