Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

H. Orlóczi Edit: Utazócirkuszok Magyarországon a

kus mutatványokkal szórakoztassák a közönséget. A C. nélkülözhetetlen alakja a clown, a bohóc, aki kiszámíthatatlan bolondságaival gondoskodik a szünetek élvezetes kitöltéséről. A C-okban ma már egész színpadi előadásokat rendeznek, külön erre a célra írt némajátékkal és nagy ballet-karokkal. Idomított vadállatok is gyakori vendégei a C-nak. 200-300 lóból álló istálló, 100-200 főnyi személyzet tartozik egy C-vállalathoz, amely általában nem szokott egy helyen állomásozni, hanem gyakran változtatja működésének színhelyét; nagy C. természetesen csak nagy városokban fordulhat meg, mert másutt nem tudná fedezni óriási kiadásait. Külföldön sokfelé állandó C.-épületek vannak; Magyarországon ilyet még nem építettek, első kísérlet ebben az irányban Budapesten az állatkerti vasszerkezetű C, amelyet azonban hasonlítani sem lehet a párisi nagy C.-hoz. A modern C. megalapítója Renz," A Révai Nagy lexikona meghatározásában gyakorlatilag semmi eltérést nem mutat, csak megemlíti Reinhardt cirkuszi kísérleteit, és felsorol néhány európai nagycirkuszt. A lexikonok csak a nagyvárosi, stabil épületben játszó, a mai méreteket igencsak meghaladó cirkuszokat vették számításba. Ma a cirkusztörténészek Philip Astleyt tekintik az alapító atyának, aki hozzávetőleg fél évszázaddal korábban tevékenykedett, mint Renz. Az első angol műlovar társulat 1798-ban lépett fel Pesten az Újépületben

6

, és a XIX. sz. elejéről összefüggő plakátsorok maradtak fenn különböző nagyvárosokból

7

, akár utazócirkuszokat, akár egyes társulatok színházakbéli fellépését illetően. Határesetek, rokon területek A szórakoztatás és vendéglátás területei a legkülönbözőbb funkcionális, üzleti, családi, személyi és egyéb szálakon kapcsolódhatnak egymáshoz. A szórakoztatók vándorló életformája és a közönség igényeinek változatossága meglehetős rugalmasságot követel mind az életvitelt, mind az üzleti tevékenységet illetően. Egy-egy cirkusztulajdonos élete során változtathatja tevékenységét, gyakran tart a cirkusz mellett egyéb üzletet is. Ez így volt a két világháború közt, és a századfordulón is. Az Internationale Artisten Revue állandó rovatából, mely az üzletek útirányát, illetve tartózkodási helyét adja meg, a következő vegyes üzleteket gyűjtöttem ki (zárójelben az első előfordulás dátuma): MUTATVÁNYOSOK: Walder és Sümeghi cirkuszigazgatók és Varázsszínház (1913. 06. 20.) Péter Iszpász Körhinta és látványosság (1913. 06. 20.) Ottó Moldován Circus és lövölde (1909. 06. 20.) Özv. Szemes Béláné és Köczög János Circus-Varieté és körhinta (1913. 06. 20.) Johanna Waczlawik Müaréna és Körhinta (1907. 06. 20.) 6 Ofner Zeitung 1798. márc. 1. 7 PL: SztT. Brassó, Győr, Kolozsvár