Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
Márfí Attila: Vándorszínészet a Dunántúlon, különös tekintettel Pécsre
hívását a már említett Kelemen László-féle vándorszínész-körzet pártfogásáért. 24 Ekkor még az erkölcsi támogatáson kívül érdemi lépést nem tettek. Viszont jóval nagyobb körültekintéssel igyekeztek 1815-ben a tervezett Bács-Baranya-Tolna vármegyéket érintő közös színkerületet életre kelteni. 25 A vándorszínész-körzet főbb színiállomásai Baja és Kecskemét lettek volna Pécs központtal, a már említett Pálosok Kolostorában felállított színpaddal. 26 Kilényi Dávid 16 fős vándortársulatát szemelték ki arra, hogy a régióban folyamatosan vándorolva terjesszék a magyar nyelvű kultúrát. 27 Az ígéretes vállalkozás legfőbb támogatói Dömötör Pál Bács vármegye táblabíró és Kajdatsy Antal Baranya alispánja, a nemzeti színészet akkor legjelesebb mentorai voltak. 2 Kajdatsy váratlan halála azonban meghiúsította a tervezetet, bár Dömötör Pál fáradhatatlanul .agitált tovább a vándorszínészek érdekében. A zátonyra futott színikörzet tervezet ellenére 1818-ban látogatott először Pécsre magyar vándortársulat Balogh István vezetésével. 29 A helyi nemesség viszont még felkészületlen volt, sem színtermet, sem szállást és ellátást nem tudtak biztosítani. Ezért a székesfehérvári színjátszók ketté válva a Pécs környéki falvakat is végig vándorolták, de anyagi és erkölcsi kudarcba fulladt ez a vállalkozás is. 30 Megjegyezzük, hogy a Dunántúl városaiban is ebben az időszakban jelentek meg az első nemzeti vándorkomédiások. 31 A Baloghot ért fiaskót azonban sikerült jóvátenni az 1821/22-es színiévadban, amikor a Dérynével (is) felálló székesfehérváriak osztatlan sikert arattak a Mecsekalján. Ebben fontos érdemeket szerzett Répássy Lipót főszolgabíró, aki még saját vagyonából is áldozott az úgynevezett „Báránykertet" eladva e kultúrmisszió sikeréért. 32 Ettől fogva ^ BML. Bvm. kgy. jkv. 117., 242., 650./1794. 25 A Magyar Királyi Helytartótanácshoz is felterjesztették kérelmüket. ,, Láttuk és bámulásig tapasztaltuk, hogy minden nemzeteknél a Játék Szín alkotásának tulajdonéttatik a tulajdon nyelvnek virágzása, s kipallérozása. Tulajdona az minden nagy lélekkel bíró nemzetnek, hogy dicsőséges létét, nyelvének virágzásával szorosan összekapcsolván mind kettőt örökösíteni iparkodjon... Ezen Theatrumnak a Fölséges czélhoz és a nemzet méltóságához leendő felállítására adakozni méltóztassanak... " Kardos Emília: A pécsi német sajtó és színészet története. Pécs, 1932. 111., Márfi Attila: A pécsi színjátszás nemesi mecénásai. I. m. 247. 26 Ennél a tervezetnél nincs arra vonatkozólag adatunk, hogy a pécsi egyházmegye tiltakozott volna a helyszín ellen. Meg kell jegyezni, hogy a kolostor egykori ebédlőjében már 1800 óta zajlottak rendszeresen előadások német színjátszók közreműködésével, s az egyház hallgatólagos beleegyezésével. Valószínű, hogy az 1815-ös nemesi kezdeményezés nem a főhajót érintette, mint a két évvel később nagy vihart kavart színházalapítási tervezet. Márfi Attila: Thália papjai Pécsett. I.m. 90-92. 27 BML. Pvt. ir. 971/1818. 28 Márfi Attila: Thália papjai Pécsett. I. m. 55. 29 Márfi Attila: Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban. I. m. 429. 30 Márfi Attila: A magyar nyelvű színjátszás kezdetei Pécsett. In: Baranya V-VI. évf. 1992/93. 1-2. Pécs. 1993. Szerk.: Odor Imre. 49. Balogh társulata mielőtt eltávozott volna a városból, ismét kérelmezte a játszási jogot „...a következendő Vasárnap, Hétfőn, Kedden és az ezt követő Szombaton, s a Vasárnap utoljára kegyes rendszabályok szerént kegyes engedelmükkel bennünket fel segélni maradván... " BML. Pvt. ir. 1826/1818. 31 Például Győrött 1811-ben, Székesfehérváron pedig 1813-ben tartották meg az első jelentősebb magyar színielőadásokat. 32 BML. Pvt. ir. 447/1821.
