Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Márfí Attila: Vándorszínészet a Dunántúlon, különös tekintettel Pécsre

avatkozásuk, de ezt követően is éber szemekkel figyelték a szerintük istentelen erkölcsöket közvetítő csepűrágókat. S erre győri példával is szolgálhatunk: Toch József győri kanonok panaszos levelében 1847 júliusában ugyanis felhozta, „Bizo­nyos tudomásomra esett, hogy Sommer nevű színész egy hasonló nevű színésznővel együtt lakik a nélkül, hogy ez neki törvényes felesége volna. " 2] Ennél persze jóval nagyobb skandalum kerekedett Pécsett 1840 Húsvétjának Nagyszombatján, amikor Sey Ferenc német színdirektor a Fő téren átvonuló körmenetből kiráncigálta Elisabeth Schmidt osztrák színésznőt, s az ájtatoskodók szeme láttára, a komika szavai szerint; ,, Engem lakhelyem előtt az utcán bőszülten megragadni és kegyetle­nül megtagolni nem irtódzott légyen"" S ehhez hasonló esetek utána is történtek, ha nem is nagy számban. Mindenesetre a klérus igazolva látta magát abban, az ilyen jellegű botrányokra hivatkozva, hogy a polgári fejlődési folyamatok vadhaj­tásait le kell metszenie. Véleményükkel, határozataikkal sokszor gátolták a színját­szást, de az ezekre adott feleletek, illetve a józan kompromisszumkeresés feltétle­nül helyes mederbe terelte Pécsett is a vándorszínészetet. 23 A baranyai, illetve a pécsi nemesség még nem rendelkezett olyan befolyással, hogy a színházmecénási tevékenységét hosszabb távon is érvényesítse. Ennek ellenére több kísérletezésük is ismert: először 1794-ben tárgyalta a vármegye közgyűlése Szatmár vármegye fel­vagy táncos színházzá alakítják át, s a játékok és vígasságok kezdeti időpontjaid a holnapi nap esté­jének az időszakát ítélték kijelölni. Mivel pedig bizonysággá azokból a köpködő csapkodásokból, amelyek most ránk várnak, hogy mi egyelőre Isten haragjának árnyékában élünk, s ez önmagában is arra meggyőződésre késztet min­ket: a mondott templom vígszínházzá alakítása 0 Legszentebb Felségének a visszatetszését is ki fogja váltani. Ismételten hivatalosan kérjük a Nagyrabecsült Városi Elöljáróságot, természetesen a magunk nevében is, és a Méltóságos Előljáró Urunk saját személyes nevében is, aki méltóztatott megjelenni értekezletünkön, ahonnan mindezeket kérvényezzük, még ha mindeddig visszafogja is a jóindulatát, a saját jogi hatásköre alá eső komédiásokat tiltsa el a szóban forgó templomban színdarabok rendezé­sétől. Ellenkező esetben az ott rendezendő színi előadások ügyében kijelentjük: ezt a botránytól daga­dó dolgot a saját püspökségi hatályosságánál fogva indokoltnak ítéljük megbüntetésre O Szentsége elő terjeszteni. Egyébként maradunk a szokásos tiszteletnyilvánítással. Pécsett, 1817. január 24-én. BML. Pvt. ir. 261/1817. 21 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Győr Városi Színház iratai IV. B. sz. n./1847., Márfi Attila: Színjátszás Pécsett 1848-1849. In: Baranya 1998-1999. XI.-XII. évf. Pécs, 1999. Szerk.: Ódor Imre. 247. Ez az említés azért is figyelmet felkeltő, mert nagyon is valószínű, hogy az említett színésznő azonos Sommer Mária pécsi színésznővel, Sommer Márton pécsi gombkötőmester leányával. Aki az 1848-as eseményeket követően Nyári Lajos néven, honvédhadnagyi rendfokozattal Klapka György csapattestéhez tartozott a komáromi várban. Később felelősségre vonták, de kezében az érvényes menlevéllel külföldre (Hamburg) toloncolták a hírhedt Neu-gebaudéban történt kihallgatása után. Személye köré kisebbfajta legenda kerekedett, romantikus eseményekkel és cselekedetekkel dúsítva szerepét. " BML. Pvt.ir. 46. kü. sz. n., Márfi Attila: Emlékezetes botrányok Thália pécsi színpadán a reform­korban. In: Pécsi Szemle 1999. tavasz. Pécs. 1999. Főszerk.: Romváry Ferenc 54. A direktor azért ragadtatta el magát, mert a színésznő az előzetes megegyezést nem tartotta be, s a több gázsit ígérő magyar színésztársulathoz szegődött. 23 Márfi Attila: Thália papjai Pécsett. Lm. 31.

Next

/
Thumbnails
Contents