Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kósa László: Törekvések játékkaszinó létrehozására Budapesten

Kósa László Törekvések játékkaszinó létrehozására Budapesten „A játék az emberi egzisztencia összetevője, nélküle nincs innováció, nincs művészet, nincs szociális egyensúly és nincs kellemes közérzet a kultúrában. " A legtágabban értelmezett játékot az emberi történelem minden korszakában és a Föld minden népénél megtaláljuk. Ezért egyes gondolkodók némi túlzással a homo sapiens (bölcs ember), a homo faber (alkotó ember) fogalma mellett megalkották a homo ludens (játékos ember) fogalmát is. A játék főleg a gyermekekhez tartozik, a felnőtteket inkább a számító, manipulatív, erőszakos játszmák jellemzik. A játék fontosságát támasztja alá Gorkij alábbi megállapítása is: „A játék a gyermek útja annak a világnak a megismeréséhez, amelyben él, és amelyet hivatott továbbadni." A játék önmagáért való, nem szükségleti kielégülést hoz, hanem feszültségcsökkenést eredményez. E bevezető gondolatok után, melyekkel a Játék" fontosságát kívántam jelezni az ember életében rátérek a címben szereplő előadásra, nevezetesen az évtizedekig tartó törekvések, kísérletek ismertetésére, amelyek a játékkaszinó létrehozására irányultak Budapesten az 1900-as évek elejétől kezdődően a II. világháború végéig. 1901. június 15-én az alábbi hír látott napvilágot: ,^4z Idegenforgalmi Egyesület alcím alatt. Halmos János polgármester és Almády Géza tanácsos megszerkesztették a Budapesten alakítandó Idegenforgalmi-Egyesület alapszabálytervezetét. A polgármester ma délutánra értekezletet hívott Össze a tervezet megvitatására. Az ülésen jelen voltak: Polónyi Géza, Hoitsy Pál, Rákosi Jenő, Havas Rezső, Schober Albert, Eulenberg Salamon, Gelléri Mór, Körössi József, Gonda Dezső, Máttyus Arisztid, Fülepp Kálmán, HirschfeldI. Almády Géza. Halmos János beszédében az egyesület célját s működésének irányát fejtegette, aztán bemutatta az alapszabály-tervezetet, amelynek elfogadását kérte. Rákosi Jenő egy idegenforgalmi iroda alakítását ajánlotta. Gelléri Mór a társadalmi mozgalom indítása mellett szólalt föl. Eulenberg Salamon, Polónyi Géza és Máttyus Arisztid fölszólalásai után a polgármester bejelentette, hogy az egyesület alakuló közgyűlését szeptemberre összehívja."

1 A Pesti Hírlap néhány nappal később az előző hírhez kapcsolódóan „Fővárosi Ügyek" cím alatt részletesen beszámolt a főváros nyári szünet előtti utolsó közgyűléséről, ahol az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatosan szóba került a „Margit-szigetijátékbank" felállításának kérdése. A hozzászólások során Herzog Péter élesen kifogásolta egyáltalán a téma felvetését is és nehezményezte, hogy erről újsághír révén értesült. Véleménye szerint „ 1 Budapesti Napló, 1901. június 15. 7.p.