Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kárpáthy Magdolna: A játékokról ad-hoc szemlélettel

küzdelem, csak sokszínű és teherbíró érzelemvilággal birtokolható. Környezetünkben a médiából, a spontán gyermekjátékokból a tanár-gyermek kapcsolatból, a szülő-gyermek kapcsolatból hiányzik a konszenzusra törekvés és az ehhez szükséges ismeretek. A konfliktus dinamikát követhetjük nyomon, a párbeszédes helyzetekkel, amit két baba között folytatunk. Csak akkor alkalmazhatjuk ezt a párbeszédes játékot, ha az azonosításos folyamatra a gyermek képes. Ha gyengén fejlettek ezek a képességek vagy differenciálatlanok, (nem tud a babával mit kezdeni) akkor a babát a játékmester beszélteti, és az utánzásos helyettesítő tanulásra van lehetőség. A baba hasonmás esetében, ha a gyermek felvett egy babát, a kettőzés és együttjátszás alkalmassá tesz a gondolkodás, élménystruktúrák megoldására. A babacserék lehetőségét biztosítani kell. A dinamikai folyamat a gyermek belső életének szimbólumaira irányul. A szerepváltáskor szereprugalmasságra van szükség, ily módon személyisége bővül, gazdagodik. A babajáték közben végbemegy a kapcsolatképesség fejlődése. A babán keresztül kapcsolat jön létre; önmagunkkal, társainkkal, szüleinkkel, félelmeinkkel, fantáziavilágunkkal, gyengeségeinkkel, vágyainkkal. A kapcsolatfelvétel kitágulhat, elmélyülhet a találkozásig. A találkozás a másik ember megragadását jelenti, lényének, személyének megértését. Ez megnyilvánulhat egy gesztusban, például: simogatás, ütés, szóban „Jaj de fájhat neked!", egy kérdésben „Szeretsz engem?". Ezeket a történéseket gátolják a mély szorongások, melyek mögött visszautasítások, sérülések húzódnak meg. A baba -baba kapcsolat lehet a híd a feltárásban. A gyermekeknél a személyiség-dinamikában az indulat áttételnek igen jelentős hangulati értéke van. A gyermeknek a játékvezetőjére, illetve a vele foglalkozóra irányuló indulatáttétele befolyásolja a kapcsolatot. A gyermek azzal tud jól játszani, akit szeret. Akit elutasít azzal eredményesen nem tud együttműködni. A felnőtt személyiség (ami nem életkori kritérium) akkor is képes együttműködni, ha érzelmileg ellentétes nézeteket vall. A babajátékokkal azért foglalkoztam ilyen részletesen, mert meggyőződésem, hogy segítségükkel eredményesebbek lehetnénk a személyiség kibontakoztatásában, a szorongások lereagáltatásában. Magyarországon elindult a babaegyesületi mozgalom. Győrben a családi intézetben koordinálják a munkát. Bárki csatlakozhat hozzájuk vagy alakíthat önálló klubbot. Az egyesület minden évben tart konferenciát, melynek témája változatos elméleti és gyakorlati műhelyekből áll. Kívánom, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz, mely segíthet abban, hogy gyermekeink egészségesebb felnőttek legyenek. A „magyar nép játékai" című munkában Lajos Árpád azt írja, „a gyermekek játékai magukon hordják a népi környezet hatását, és olyan jellegzetességeket árulnak el, melyek népünk életmódjával és szokásaival vannak kapcsolatban."