Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kárpáthy Magdolna: A játékokról ad-hoc szemlélettel

42 perces játékidő 35 % -át tárgyjátékra (funkciós, mozgásos) 25 % -át alkotó játékra (konstrukció, festő, zene) 22% -át szabály játékra (társas) 11 % -át szociális játékra (szerep, fantázia) A tárgy és alkotó játék magas választottsága mutatja, hogy a vizsgálatban résztvevő 10-13 évesek előnyben részesítik a gyakorlati tárgyi közvetlen szemlélte cselekvéseket, szemben a beszéddel. Piaget kutatásainak köszönhetjük, hogy megismertük a gyermekek tanulásmódját. A szerző négy szintet különböztet meg. Gyakorlati és tárgyra irányuló cselekvés a gyermek beszéd nélkül csupán kezével, szemével, testével, lábával ismerkedik a világgal, „kézzelfoghatóan" tanul. A közvetlen szemléleti szint: a gyermek közvetlenül a szemén keresztül tanul. Azt nézi, hogy a neki fontos egyének mit csinálnak, és utánozza őket. A tanulás is utánzással történik. Különösen a kapcsolati magatartás szociális viselkedési módjait sajátítjuk így el. Megtanulja, hogyan hagyják magukat az ő érzelmeitől irányítani, érzelmeire milyen reakciókkal reagálnak. A közvetlen szemlélet szintjén, a beszéd és a szemlélet kombinációja. Verbális fogalmi képességek szintjének köszönhető, az elvont gondolkodás, -ami azt jelenti - hogy konkrét és közvetlen szemlélet nélkül is képes tanulni. A fentiek is igazolják, hogy a beszéd a tanulásunkban a legfiatalabb, a leghoszszabb érést igénylő tevékenység. Ezért érdemes arra gondolni, hogy a gyermek játékában ne a beszédet, hanem a cselekvések összefüggéseit figyeljük. Vissza szeretnék térni, a mozgásjátékok eszközeire. A mozgásjátékok koordinált mozgásokat Ösztönöznek, és követelnek meg. Élénkítik a légzést, igénybe veszik az izomzatot, mobilizálják az érzelmi és szociális tartományt. A gyermek testét mozgatjuk meg a játék során. Lehetőség nyílik a feszültség levezetésére, önmaga testi megtapasztalására. Az önismeret, önkifejezés terápiája ez. Petzold, Epe (1984) a mozgásjátékokban valamennyi játékos aktívan vesz részt, szakadatlan cselekvések sora. Érzékszervi megragadás, szellemi és érzelmi feldolgozás történik a játék során. A gyermekek motorikus fejlődése a játéktevékenységben alakul, a tevékenység a cél, nem az eredmény. A tárgyak, az anyagok, az emberi viszonylatok kezelésére a játékon keresztül vezet az út. Az eszközös mozgásjátékok közül a labdajátékokkal szeretnék foglalkozni. A labdajátékok egyértelműen utalnak a résztvevő játékosok konfliktusaira. A labdát át kell adni, figyelnünk kell a másikra, fel kell venni a kapcsolatot a játékostárssal. A labda rúgásakor, dobásakor agresszív tényezők jutnak kifejezésre. A mozgásjátékok természetes nyitottsága lehetőséget ad a félelmek feldolgozására. Ha a gyermek a mindennapi életben passzív, gátolt, folyamatosan alárendelt szerepet játszik, a játékban tapasztalatokat szerezhet, például a vezetésben, ha a játékban vezető szerepet kap. Tiltott, elfojtott dolgok engedélyezett formában kifejezhetők. A mozgásjátékokban az eszközök alkalmazása serkentően hat a kommunikációra.