Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kárpáthy Magdolna: A játékokról ad-hoc szemlélettel

úgymint háztartási munka, kerti munka, séta, kirándulás. Madelaine Rambert svájci gyermekterapeuta bábszínházban játszotta el a gyermekekkel a konfliktusaikat. A különböző korcsoportokban a játék a gyermek szempontjából egészen eltérő funkciókat tölt be. A csecsemők a testükkel játszanak, kezük és lábuk ujját szopják, s így fontos érzéki tapasztalatokra tesznek szert. Az első játékszerek megmozgatják érzékeiket és kifelé fordítják figyelmüket: ezek csörögnek, élénk színűek, felszínük lehet sima, érdes, puha, kemény. A tárgyak segítségével az érzéki benyomások támogatják a kapcsolat felvétel iránti vágyat. Munkám során a legszívesebben a gyermekjátékot alkalmaztam a gyermekek megfigyelésekor a terápia kialakításában, prognózisában a gyermeki játék megfigyelése, értelmezése volt az irányadó. A klasszikus játékterápiához meghatározott időbeli, térbeli keret szükséges. A hely a játszószoba, amelyben meghatározott felszerelésre, van szükség. Egyéni terápiában 5x3 méteres csoportterápiánál 6x6 méteres hely az ideális. A szobában legyen: homokozó, mosdófülke, tábla, ruhásláda, játéksarok, babák, bábszínház, asztal, székek, a szekrények és polcok legyenek zárhatók. A falak kellemes színűek, gyermekrajzokkal díszítettek. A szupervízió érdekében videó, vagy megfigyelő tükör segítheti a munkát. Olyan és annyi játékot kell elhelyezni, hogy bármilyen korú gyermek tudjon elfoglaltságot találni. A játékok által nyerjen bátorítást ami kapcsolatos a terápia céljával, elősegíti fejlődését, problémájának megoldását. A játékok a következő területekre vonatkoznak: Személyes önkifejezés Szociális viselkedés kifejezés Instrumentális kognitív viselkedés kifejezés A probléma megjelenítésére legyen kéznél a gyermek külvilágát szimbolizáltál! megjelenítő építő, légó, babák, állatok stb. Az egyéni terápia időtartama 40-45 perc. háromnál több gyermek esetében 60-90 perc. Az időtartamot a gyermek koncentrációs készsége határozza meg. A találkozásokat legalább hetente egyszer ekkor 15-30 foglalkozás ajánlott. A leghatékonyabb, ha minél hamarabb befejezzük az alkalmakat, hogy a gyermek kiszakadjon a terápiás függőségből. A gyermekközpontú terápia sajátossága, hogy elsődleges eszköze a játék, és nem a beszéd. A Játékvezető figyelmét a non-verbális folyamatokra kell irányítani, pl.: szemkontaktus, mimika, hang, testmozgás, gesztus, tapintás, helyzetváltoztatás, légzés, a viselkedés játék közben. Watzlawick (1977) értelmezésében a játéktevékenységet elsősorban analógiásán kell értelmezni. Ez az értelmezésben azt jelenti, hogy az átvitt értelemben kell értelmezni. Például: falak építése építőkockából, összefüggésbe hozható, a lehetséges korlátozásokkal, ellenállásokkal. Az élénk színekkel festett kép az optimizmust képviseli. Képesek vagyunk az analógiás kommunikációra. Meg kell tanulni megérteni és arra analógiás választ adni. Schnidtchen és munkatársai az idő megoszlását vizsgálták játékfoglalkozás alatt.