Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kárpáthy Magdolna: A játékokról ad-hoc szemlélettel

fonnálódnak. Platón a játékot gyermeki tevékenységként fogta fel. A munkát előbbre helyezte a játéknál. Arisztotelész felosztotta a gyermeki fejlődést szakaszokra. 0-7 a testi nevelésé, a 714 év az erkölcsi nevelésé, a 14-21 év az értelmi nevelés korszaka. A hetedik életévig nem szabad semmiféle nevelésre fogni a gyermeket, hanem játszani kell vele. Kiemelte a zene, mese fontosságát. A játék szerepét a 2-6. életévben hangsúlyozta. A hellenisztikus nevelésben különvált az alap-, a közép-, a felsőfokú oktatást. A spártai nevelés táborszerűen a testi nevelés fontosságával történt. Az erkölcsi nevelésre fordítottak figyelmet, a bátorság, a férfiasság, az önuralom, az akaraterő, a hazaszeretet, törvénytisztelet számítottak a legfőbb erényeknek. Az értelmi nevelés alárendelt szerepet játszott. A játékok tekintetében a harci és sportjátékok gyakorlása voltjellemző. A római kultúrában intézményes nevelés és állami nevelés bontakozott ki. A római felfogást a gyakorlatiasság hatotta át. A retorika a testnevelés és a magas fokú szakoktatás G°gi> orvosi, építészeti oktatás) kiemelt jelentőségű volt. A törzsi szervezet korában a családi nevelési hatások érvényesültek, kiemelt szerepet kapott az apa. A nevelés színtere a Fórum és a harcmezők. A köztársaság korában magán-elemi iskola működött, amelyben olvasni, írni, számolni tanították a diákokat. Ezen kívül volt még grammatikai és retorikai iskola, a fő cél a virtus volt. A császárság korában nagy hangsúlyt kapott a hivatalnokképzés. A kor fő elmélkedője Ciceró hangsúlyozta a játékok szerepét. Megkülönbözteti a labda és a kockajátékokat. Véleménye szerint az élet egy része játék. Quintilianus 12 könyve című művéből ismerjük, hogy fontos szerepet szán az iskoláskor előtti nevelésnek, melyet játékos formában képzelt el. Az iskolai programban hangsúlyozza a játékosság szerepét. A tanulás szinte olyan legyen, mint a játék. A keresztény kultúra terjedésével főként a szegény néprétegek között Jézus erkölcsi tanításai terjedtek el. Az ókorra jellemző általános játékkal kapcsolatos elvek a következők: A játékot a gyermekkorra korlátozták A játék fogalma, nem független a kulturális feltételektől A játék és tanulás egymás mellett is elképzelhető A játékokat felosztották: színházi, háborús, sport, zenei, kocka, álom, énekes, babajátékokra. A középkor általános nevelési céleszménye a szent ember, a szorgalmas polgár, az alázatos jobbágy. Megalakulnak az első egyetemek (Prágában, Krakkóban, Pécsett) Az oktatási módszerek között a tanári előadás, a tollbamondás szerepelt. Megkövetelték a feltétlen tiszteletet, a gyakorlásban ehhez kapcsolódóan az emlékezetbe vésés, az ismétlés, a rideg aszkétikus szellem voltjellemző. A renaissance az emberi lélek újjászületése a középkor hagyományitól felszabadulva újra életre keltette a klasszikus ókoif eszményeit. Machiavelli mondta ki, az államnak semmi köze Istenhez. Az állam mindenek felett, és az erős ember az állam felett. A leánynevelésben látták a játék jelentőségét (a babák a valóság miniatürizált másai segítségével gyakorolták az anyaszerepet) a