Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kárpáthy Magdolna: A játékokról ad-hoc szemlélettel

Kárpáthy Magdolna A játékról ad-hoc szemlélettel Szakterületem a kommunikációs zavarok felismerése, kezelése: tanácsadással, baráti beszélgetéssel, speciális terápiákkal. Munkám szabadságához szükség volt arra, hogy kilépjek az intézményes kötött rendszerből, és alapítványi keretek között keresem a megoldásokat. A játékkal, mint terápiás eszközzel, gyakorló pedagógusként ismerkedtem meg. Dolgoztam korrekciós osztályban, súlyos fogyatékosok nevelőotthonában, érzékszervi fogyatékosokkal, gyermekvédő intézetben, fiatalkorúak börtönében. Óvónőként kísérletet végeztem a beszédsérültekkel. Szakképesítésem szerint, gyógypedagógus pszichológus vagyok, úgy érzem, hogy a szerzett tapasztalatok lehetővé teszik, hogy segíteni tudjak a hozzám fordulóknak. Alapítványunk nyitott a pozitív és negatív kommunikációs devianciák felé, ebbe beletartoznak a beszédhibák, a fejlődési rendellenesség okozta beszédzavarok, a tanulási rendellenességek. Következményként fellépő magatartászavarok, motivációs gyengeségek, figyelemzavarok érdeklődésünk középpontjában állnak. Továbbképzéseket, konferenciákat tartunk, nevelési értekezleteken aktívan közreműködünk, tanácsadásaink ingyenesek. Módszerünk a speciális játék. Az alábbiakban közölt írás nem a mi módszerünket ismerteti, hanem szemléletünket közelibb, az irodalmi adatokra támaszkodva. A játék rövid történeti áttekintésével bizonyítani lehet, hogy a játékkal az életben maradás szempontjából is hasznos dolgokat adunk át gyermekeinknek. Az ősközösség korában mesék, mondák segítségével tanították a gyerekeket a kultuszok, törvények, szokások, ismeretére. A munkára nevelés, a testi erő, ügyesség fontos szerepet játszott a nevelésben. Az őskorban már játszottak növényi, állati természetű dolgokkal. Az osztálytársadalmak korában nagyon fejlett kultúrájuk volt a keleti társadalmaknak. Kína, India, Egyiptom, Mezopotámia iskolakultúráját a feltárások ismertették meg. Ebből tudjuk, hogy írást, olvasást tanítottak, a magas technikai színvonalra meg kellett tanítani a gyermeket. A görög kultúra meghatározó volt az egész emberiség szempontjából. A görög ember cselekvő, aktív, a színjáték igen fejlett. A demokrácia korában a harmonikus nevelésre törekedtek. Közüggyé vált az oktatás. A kor híres személyisége Platón idealista filozófus szerint a jellem hétéves korra kialakul. Az első életkorban formálódik a jellem. A vágy, akaraterő, ész. Lélekrészekből alakulnak az erények, az önuralom a bátorság, a bölcsesség. A hétéves kor előtti nevelési kérdésekkel is foglalkozott. A három-hat éves gyermekekkel dajkák foglalkoztak. A nevelésben érvényesült a játék, a test és a lélek összhangjára törekedtek, sokat foglalkoztak a gyakorlati kérdésekkel, az élmény nyújtást fontosnak tartották. Úgy gondolták, hogy a jellem alapjai kisgyermek korban